Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

106 Uzsora T. 1. § C.: Bizonyítást nyert, hogy Mand'el Hermann vádlott t-cbb uzsorás kölcsönügylet létrejötte alkalmával a mostoha ap'sa, Mezes József részére a váltókat kiállította; Cs. íM. által lefizetett néhány törlesztési összeget ő vett át és M. Józsefnek uzsorából eredt több váltókövetelését saját neve alatt, de annak érdekében érvényesítette per utján, ezek a cselekmények azonban a !M. József terhére eső uzsora vétségére vonatkozóan, a B. T. K. 69. §. 2. pontjában meghatározott részességet állapítván meg IM. Hermann irányában: vádlott ily értelemben volt bűnösnek kimondandó. (1900. jan. 25. 2203/899. sz.) Uzsora bevégzö cselekedete. Elévülés kezdete. 322. C: A semmiségi panasznak a Bp1. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított része a Bp. 473. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasittatik, ugyanennek Írásbeli indokolásában a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára kiterjesztett része pedig visszautasittatik. Indokok: A semmiségi panasz minden irányban, mint alaptalan, elutasítandó volt; mert a kir. Tábla által valónak elfogadott az a tény, miképp a vádlott egy kevés vagyonállásu földmivesnek 1892. év folyamán 40 K kölcsönt adott s ezért egy évre 8 K kamatot, egy* év múlva a sértett fizetni nem tudván, most már egy 48 K.-ról szóló kötvény alapján évi 14 K kamatot kötött ki; 1896-ban pedig, minthogy sértett a kölcsönösszegből mit ..sem fizetett vissza s a kamatokat sem volt képes megadni, vádlott egy 120 K-ról szóló kötvényt állíttatott ki, ekként 1892-től 1896-ig terjedő időn át, vagyis 4 évre ©szeszesen 80 K kamatot köteleztetett, az uzsora tényálladékát képezi. Nem változtat ezen a megállapitáson védőnek a semmiségi panasz indokolásában előterjesztett amaz érvelése, mintha az uzsora vétsége csak akkor volna befejezettnek tekinthető, ha az uzsoratörvény 1. §-iban irt anyagi 'hátrány tényleg bekövetkezett, és ezzel vádlott az aránytalan vagyoni előnyt az adósai szemben érvényesítette; mert az uzsoratörvény 1. §-ában az uzsora fogalmának vagylagos meghatározása szerint maga a kikötés is elkövetési cselekedetet képez abban az esetben, ha az adós anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmas; az uzsorának ez a tényálladéka pedig a fent előadott tényállásban foglaltatik. E miatt a bűnvádi eljárásnak elévülés által kizárása nem forog fenn, mert az uzsorahitelezési viszony 1896. szeptember 5-ig mint a 120 K-ról szóló kötelezvény kiállításának napjáig tartott, ettől fogva a panasznak 1898. augusztus 25-én tönrtént előterjesztéséig három év még nem telt el. (1902. szept. 22. 8248. sz.) — £z itélet bírálatát lásd Jogállam Dtár I. k. 49. 1. 323. €.: A Tábla ítéletének ténymegállapításait véve alapul, maga ad a kikötés, mely szerint vádlott egy kevés vagyona és végrehajtás alatt állott földmivestől 126 K kölcsön után kamatképpen 15 évre évi 40 K tiszta jövedelmet adó rét használatát kötötte ki, az uzsorának