Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 1., 2. §§. 107 tényálladékát magában íoglalja. Annak esélye, hogy egyik évben a rét jövedelmét az esőzés tönkre teheti, a másikban pedig emelheti, vagyis a tényleg elért előny és okozott kár, — a melyekre számitások tevésével a tábla felmentő Ítéletét alapította, — az uzsorának nem kelléke, hanem az arról szóló törvény 1. §-ában vagylagosan felsorolt ismérvek közül elég az, ;ami a d'entj elölt kikötésben foglaltatik: a szorulság, az anyagi romlás esélye és a szolgáltatással az ellenszolgáltatásnak szembeötlő aránytalan volta, az elévülést pedig* a hitelezési visziony tartama kizárja. Ezekhez képest nem lehetett a táblának felmentő Ítéletét fentartani, hanem a 'bűnösség és büntetés meghatározása'tekintetében az elsőbirósiág rendelkezését kellett elfogadni. (1903. jun. 23. 5822. szám.) Színlelt ügyletbe burkolt uzsora 324. Sz. F. magánvádló 1883. évi decz.-ben meg akart nősülni, hogy 2. §. lakodalmi költségeit fedezhesse, kölcsönre szorult, s igy ment a vádlotthoz, hogy attól 10 írt kölcsönt szerezzen. Vádlott hajlandó volt neki kölcsönt adni, 10 frtot 10 napra, de csak ugy, ha ezen 10 napra a, 10 frt után 3 frt kamatot fizet, s mivel panaszló meg volt szorulva, elfogadta a feltételt. Vádlott, hogy a kikötött 3 frt kamatot biztosítsa s az uzsorát palástolja, a kötvényt 13 írtról állította ki s igy a 3 frt kamat a tőkéhez Íratott. A tsz. ugy találta, hogy vádlott az uzsora előnyeit burkoltan kötötte ki. Bpesti T.: A vádbeli uzsora tárgyát képező hitelezés körül, az 1883. évi XXV, tcz. 2. §-ában felsorolt minősitő körülmények egyike sem forogván fenn: a kir. ítélőtábla vádlottat egyedül a jelölt törvény 1. §-a alapján nyilvánítja bűnösnek; és a törvény 8. §-ának rendelkezéséhez képest a vádlott és panaszos közt kötött kölcsönügyletet semmisnek nyilvánítja a törvénytelenül felvett kamatösszegnek visszafizetésére pedig őt csak azért nem kötel'ezi, mert sértett azt neki elengedte. (1886. szept. 14. 16769.) C: Hh. (1887. okt. 26. 1674.) 325. Vádlott panaszossal összeszámolván, az utóbbi 210 írtról kötelezvényt állított ki s ez összeg 6% kamata fejében földbirtokának évenkinti fele jövedelmét kötötte le; mely jövedelem a bíróságok megállapítása szerint a 210 írtnak 8%-os kamatát is meghaladta. A tsz. egyszerű, a kir. T. minősített uzsorát állapított meg. Debreczehi T.: Minthogy az adósok ingatlanainak fele jövedel me mérsékelt számítás szerint is jelentékenyen meghaladja a tőkekövetelésnek nemcsak 6, de 8%-tóli kamatait is: nyilvánvaló, hogy a vádlott a kamatfizetésre vonatkozó kötelezvény megkötése alkalmával az uzsora előnyeit színlelt ügylet alakjában rejtve kötötte ki. Minthogy e szerint a vádlott cselekményében az 1883. évi XXV. törvényczikk 1. §-ában megjelölt kellékeken kivül az idézett tcz. 2. §nában meghatározott egyik minősitő körülmény is felismerhető; minthogy a vádlott az uzsorás kamatokat éveken át szedte, sőt az ügylet uzsorás voltát