Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

104 Uzsora T. 1. §. Szándék hiánya folytán fölmentés 317. C: Tagadhatatlan ugyan, hogy a panaszos által megajánlott s fizetett kamat oly mérvű, mely esetleg azi ő megromlását előidézni vagy fokozni alkalmas; tekintve azonban, hogy a vádlottak megtakarított pénzüket a szokásos mérsékelt kamatra takarékpénztárba tették s az ottani haszonnal megelégedve ott tartották mindaddig, mig a panaszló maga birta vádlottakat arra, hogy takarékpénztárban levő megtakarított 100 forintjukat onnan kivegyék s neki az általa önkéntesen megajánlott feltételek alatt kölcsönadják, hogy tehát őket üzletszsrü uzsorával s ártásra irányzott szándékossággal vádolni nem lehet; s tekintve, hogy a panaszos, mint közhivatalnok s igy nagyobb képességgel s tapasztaltsággal biró egyén a tudatlan és tapasztalatlan vádlottakat önmaga birta arra, amiért későbben 'ugyanazokat bevádolta, jelen esetben a vádlottak azon cselekményében, hogy a panaszló által önként felajánlott és tényleg fizetett, a törvényben megengedettnél nagyobb anyagi hasznot elfogadták, az uzsora vétségének tényálladéka rosszhiszeműség és ártási szándék hiányában nem foglaltatik. (1885. ápr. 24. 1629. sz.) Uzsora vétsége az uzsorás követelés érvényesithetésének megkísérlése nélkül is megállapítható. 318. Feljelentő Gritz Márknak 3 kötelezvényre 405 írttal tartozván, ez adóstága után G. M.-nak és halála után a panaszlottaknak a panasz emeléséig — egy év kivételével —- évenkint 20 pozsonyi mérő rozsot körülbelül G0 forintnyi értékben fizetett kamat fejében 14—15 éven át. A kamat tehát körülbelül 15 százaléknak felel meg. Gritz Hermann az adós ellen 405 forint s járulékai iránt keresetet indított, de itt csak 6 százalék kamatot érvényesített, a kamattöbblet iránt pedig a felek bíróságon kívüli egyezséget kötöttek és pedig színleges adásvételi ügylet alakjában. Bpesti T.: Tekintve, hogy L. M.-nak az uzsoratörvény életbelépte után G. M.-nak gabonában a törvényes kamatértéket jóval túlhaladó kamatot fizetett; tekintve, hogy ennek daczára G. H. az adósságot teljes mértékben érvényesítette L. M. ellen; tekintve, hogy a fizetési halasztás engedélyezéseért magára ruháztatta L. M. ingatlanát, miáltal ennek vagyoni tönkretétele okoztatott; tekintve, hogy maga G. H. elismeri az átruházás színleges voltát és mégis a kérdéses ingatlant telekkönyvileg nevére irattá; ez okok alapján G. H.-t az 1883: XXV. t.-cz. 1. és 2. §-ai alapján vád1 alá helyezni kellett. Nem (szünteti meg az 'uzsoravétség tényálladékát, hogy L. M. önként teljesítette a fizetéseket és önként engedte át az ingatlant, mert a törvény szerint az uzsora tényálladéka a hitelezésben vagy a fizetési halasztás megtagadásában áll, nem pedig a biperlésben. (89. máj. 27. 5325.) G: Hh. (1889. okt. 24. 9167. sz-) 319. Vádlott panaszostól, mint volt lakójától 42 írt hátralékos lakbértartozása után egy kézizálogkép nála visszatartott kredencz és szekrény őrizése