Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 1. §. 113 92. §. alkalmazása mellett a vádlottra kiszabott fogházbüntetés tartama nyolcz napra leszállittatik. (1898. jan. 26. 4628/897.) 315. Temesvári T.: Vádlott a sértett feleknek 30 és 60 irtot olyan kikötések mellett hitelezett, melyek a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt a szembeötlő aránytalanságot feltüntetik; a vádlottnak bűnösségét az elsőbiróság csakis azért nem állapítja meg, mert a károsultnak vagyoni állapota íolyan volt, hogy a kamat magassága azoknak sem anyagi tönkretételöket előidézni, sem fokozni képes nem volt. Minthogy azonban az 1883: XXV. tcz. 1. §-ába ütköző vétség létesülhetéséhez nem szükséges kellék az, hogy a hitelezés feltétlei az illetőnek anyagi romlását előidézzék, vagy azt fokozni képesek legyenek, hanem elegendő, ha a tett szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik, vádlott ellen pedig kétséget kizárólag bizonyítva van, hogy ő a sértett feleknek, azok szorult helyzetét felhasználva, olyan kikötések mellett hitelezett, melyeiknél a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt a szembeötlő aránytalanság valóban tatkozik, a T. vádlott ellenében uzsora-vétségét megállapíthatónak találta. (1897. jul. 5. 3281.) C: Hh. (1898. máj. 17. 10233/97.) ~ Hasonló eset: C. 901. szept. 19. 2954-, melyben v. a íönti indokból bűnösnek mondatott ki, midőn sértettnek 40 forintot oly kikötés mellett hitelezett, hogy az 1 évre 12 írt kamatot tartozott fizetni. 316. B. J. vádlott N. I. sértettnek 20 frtot kölcsönzött s ez összeg után 12 éven át 5 írt kamatot szedett; N. I. nejének 10 frtot kölcsönzött s ez összeg után hetenkint 10 kr. kamatot szedett; később N. I. és nejének 50 frtot adott s ezért hetenként 50 kr. kamatott vett; végre e követelésekről egy 45 írtról s egy 50 írtról szóló váltót Íratott alá sértettekkel s e váltókat Cz. S. vádlottnak adta át behajtás végett, aki azokat, tudva eredetüket, a maga részére bepeerlte. A tsz. v.-at fölmentette. Bpesti T.: Ezen tényállás alapján vádlottak bűnössége meg volt állapítandó, mert az a körülmény, hogy sértettek anyaigi romlása az özv. B. J.-né vádlottal kötött kölcsönügyletek folytán ténybg nem következett be, sőt sértettek a vádlottól távol álló körülmények folytán gyarapodtak is, nem zárja ki az uzsora vétségének a megállapítását, — mert az uzsora vétségének a tényálladékához sértettek anyagi romlásának a bekövetkezése nem szükséges, hanem elég az is, ha a kikötött ellenszolgáltatás oly szertelen magas, hogy annak folytán okszerűen fel lehetett tenni, hogy[ a sértetlek a magukra vállalt teher súlya alatt vagyonilag tönkre mehetnek. Ezt ped g ebben az esetben fel lehetett tenni, mert sértettek szegény emberek \oltak s özv. B. J.-né tőlük 25—50 százalék kamatot követelt s ennek alapján sértettek holmija utoljára is végrehajtás alá került. C: Hh. (1902. szept. 1. 7709.)