Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 1. §. 97 kamat fejében 42 koronát kapott, holott 6°/o-ot véve alapul, csak 10 kor. 80 fül. illette volna meg. Vádlottat a trvsz. és a kassai T. is elítéltékC: A 385. §-nak 1. a) pontjára alapított panasz alaptalan, mert vádlottnak jogerejüleg megállapított az a tette, hogy szegény földmivesektől 40 korona kölcsön után évi 14 korona kamatot kötött ki, utóbb ismét terményekben 30 korona értéket adván hitelbe, ame tőkeköveteléseinek megkapásán felül három évig használt egy ingatlant, amelyért évenkint 14 koronát kapott: az uzsora összes alkotó elemeit magában foglalja. (1902. jul. 2. 6478. sz.) 298. S. J. panaszt emelt, hogy ő folyó év május első felében, mint tartalékos, fegyvergyakorlatra E.-be lévén behiva, ez idő alatt polgári öltönyét S. M.-nál 3 írtért elzálogosította, s midőn néhány nap múlva öltönyét ki akarta váltani, S. M. kamat fejében egy forintot követelt. Az egri tsz. és a budapesti T. vádlottat elitélték. C: Tekintve, hogy S. J. nem is állítja azt, mintha ruháinak a zálogba adásakor a visszaváltási határidő és a kamat kiköttetett volna, de kiviláglik ez a S. M. által kiállított czédulából is, melyben pusztán csak az áll, hogy az öltönyre 3 frt szolgáltatott ki, ezek szerint tehát az 1883. évi XXV. t.-cz. 1. §-ában az uzsoravétség meghatározásának alapjául szolgáló kikötés, azaz azon jogalap, melynél fogva az anyagi romlást előidéző vagy fokozó, vagy a szolgáltatással szembeötlő aránytalanságban álló ellenszolgáltatás esetleg érvényesíthető lenne, teljesen hiányzik, az pedig, hogy a hitelező előzetes kikötés, tehát minden jogalap nélküli követelést támaszt, az uzsoravétség tényálladékát meg nem állapítván, S. M. az uzsoravétség vádja alól felmentetik. (1886. február 4-én. 4155/885. sz.) A hitelezéskor ki nem kötött uzsora kamat tényleges beszedése is megállapítja az uzsorát 299. C: A bejelentett semmiségi panasz, mint alaptalan, elutasítandó volt, mert a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott ama tények, mikép a vádlott egy földművesnek szükségletei fedezésére adott 26 korona kölcsöntőke után készpénzben 43 koronát, nyereségjutalék fejében 30 koronát és egy kaszáló használata által 210 koronát és igy hat éven át összesen 290 korona értéket szedett kamat fejében, az uzsora vétségének am 1884. évi XXV. t.-cz. 1. §-ában meghatározott összes alkotó elemeit magukban foglalván, bűncselekményeket képeznek; mert hatálytalan a védőnek a semmiségi panasz indokolásában és a mai tárgyaláson felhozott érvelése, mintha vádlott uzsorát nem követett volna el, mivel a fenjelölt szolgáltatásokat a hitelezéskor nem kötötte ki, minthogy annak megállapítása mellett, hogy vádlott a fenjelölt túlságos mérvű vagyoni előnyöket a hitelezési viszony tartama alatt tényleg szedte, annak megállapítása, vájjon amaz előnyöket már a hitelezéskor kikötötte-e vagy sem, teljesen közömbös. (1902. szept. 9. 7906.) Döntvénytár. Büntet5törvénykönyv. II. ?