Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 325—327. §§. 593 által rajta ejtett lövés idézte elő, most nevezett vádlottnak cselekménye a Btk. 325. §-a szerint a személyes szabadság megsértésének bűntetté minősülvén, őt ebben kellett bűnösnek kimondani. P. István, L. Imre és M. Károly vádlottak, elhalt M. Istvánt szintén bántalmazták, azonban minthogy ennek halála egyedül a Q. Mátyás vádlott által rajta ejtett lövés folytán állott be, a rajta észllelt többi sértések pedig a halálra befolyással nem voltak, de mégis 20 napnál hosszabb egészségháboritást idéztek volna elő, nevezett vádlottak cselekménye ugy a Btk. 323. §-a szerint a személyes szabadság megsértésének vétséggé, valamint a Btk. 301. §-a szerint a súlyos testi sértés bűntetté minősülnek. (1887. jul. 28. 5492.) ~ Hasonló eset: C. 10,035/1897. sz. (a v.-ak a sértettet azon czélból, h. I. r. v. lovainak ellopása felől vallassák, személyes szabadságától megfosztották s a fogvatartás ideje alatt oly kegyetlenül bántalmazták, hogy belehalt; cselekményük a 325. §. szerint minősíttetett). Levél- és távirati titok megsértése magánszemélyek által. 1645. C: A 327. §-ban körülirt vétség elkövetése nem feltételezte- 327- § tik a levél- vagy távsürgöny elküldőjének állásától, vagyis attól, hogy a levelet vagy sürgönyt magánszemély küldte légyen. A közhivatalnoknak e hatáskörben intézett távsürgönye a törvénynek éppen oly oltalma alatt áll, mint a magánszemélyé, miből következik, hogy a közhivataílnok távsürgönyének akarata ellenére történt felhasználásánál éppen ugy sértett fél, mint bármely magánszemély. (1881. ápr. 3. 824.) 1646. B pesti T.: Vádlott tudta, miszerint azon papírok, melyeknek birtokába helyezte magát, másnak szóló levelek, illetve távsürgönyök és azon körülményből, hogy ő mint hirlaptudósító működött, és a birtokába vett levelek közül néhány az ő közreműködése mellett csakugyan közzététetett, kétségtelenül kitűnik, hogy azért helyezte magát e papírok birtokába, hogy azok tartalmát megtudja. Tekintve, hogy la kérdéses levelek és távsürgönyök nem véletlenül, hanem kérése folytan jutottak birtokába, és hogy e szerint vádlott szándékos cselekvése a levelek birtokába kerítésével kétségtelenül meg van állapítva; tekintve, hogy a vádlott nemcsak magát helyezte a levelek és sürgönyök birtokába a végett, hogy azok tartalmát megtudja, hanem azokat másnak is jogtalanul hasonló czélból átadta; vádlottat az elsőbirósági Ítélet helybenhagyása mellett a Btk. 327. §-ában körülirt vétségben bűnösnek kellett kimondani. Nem szünteti meg vádlott bűnösségét azon körülmény, hogy a levelek és sürgönyök nyitva, állítólag összetépve voltak, mert a Btk. 327. §-ában körülirt büntetendő cselekmény tényálladékához nem kívántatik meg az, hogy a levél zárt, vagy1 lepecsételt vagy eltéve lett légyen. C: Hh. (1883. jan. 13. 6735/882. sz.) 1647. Bpesti T.: Vádlott a neje által a levélhordótól átvett levél birtokába helyezte magát, átvévén ezt nejétől a végett, hogy annak tartalmát megtudja. A postakönyvnek az elsőbirósági tárgyalásnál' történt Döntvénytár. 3tí