Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

82 Btk. 75- §. Dolus alternativus (eventualis). 265. J. L., D. L. és B. N- botokkal, baltákkal és egy pisztolylyal felfegyverkezve és elhatározva, hogy ellentállás esetére öléstől sem riadnak vissza, B. községbe mentek, hogy N. Sz.-t, esetleg S. Szt.-t kirabolják. Midőn estefelé az előbbinek lakásához értek, a házi kutya ugatása elijesztette őket, mire S- Sz. házához mentek. Ott megérkezvén, B. N. mint őr az udvaron maradt, két társa pedig a lakásba behatolt, S- Sz.-t, valamint nejét és négy éves fiát életöktől megfosztották, s azután a talált pénzt és ruhanemüeket B. N. segédkezése mellett ennek lakására Pancsovára vitték. Az alsóbiróságok a vádlottak ellen gyilkosság és rablás bűntettét állapították meg- C. a cselekményt a Btk. 349. §. utolsó bekezdése szerint minősítette. C: A tényállásból nem derül ki, hogy vádlottakban az emberölést illetőleg-., az előre megfontolt szándék létezett volna, sőt az világosan arra mutat, hogy az ölés, nem mint egyenesen elkövetendő bűntett, hanem csakis1 a !rabk%nak a hláizibeliek által való megakadályozásának esetére volt elhatározva. Ezzel azonban a «dolus alternativus» esete áll elő; a dolusnak, a szándéknak, ezen faja pedig a határozatlan szándék egyik faját képezvén, minthogy a gyilkosságra nemcsak határozott, hanem egyenesen az élettől való megfosztást megfontoló és föltétlenül ennek kivitelét megállapított szándék szükségeltetik: ugyanazért ezen vádlottak cselekményét gyilkosságnak minősíteni nem lehetett. (1882. febr. 8. 832. sz.) 266. C: Ami az ölésre irányult szándék és annak előre tett megfontolása kérdését illetöi: a C. a dolus eventualist kizártnak nyilvánítja. Ha ugyanis valamely bűntett el nem követése oly eset be nem következésétől van feltételezve, melynek bekövetkezése a tettes, lés a részes előrelátása szerint bizonyos: akkor a bizonyosnak előre látott esettől föltételezett bűntett elkövetése is bizonyos lóvén, az elkövetésnek feltételezett volta csupán színleges és látszólagos, mely nem hagy nyitva valódi esélyt a bűntett el nem követésére, hanem azonos a szándéknak föltétlenül azon bűntett elkövetésére irányzott és elhatározott voltával. (1884. jan. 29. 12194/83. sz.) Szándék kísérlet esetében. 267- C: Kísérlet esetében a szándék alatt mindig az értendő, mint a bevégzett bűntett esetében. (6336/80. sz.) = Azonos: C 12.538/1881., — C. 12,835/1882. — és 5873/1885. sz. Szándék: a) emberölésnél; 268. C: Hogy vádlott a sérültet megölni akarta volna, az a bebizonyított körülményekből jogosan nem következtethető, a mennyiben a kilőtt pisztoly tölténye annyira tökéletlen volt, hogy az, habár 2—3 lépés távolságról lövetett kii, s jóllehet, hogy semmi különös akadályba nem ütközött, sem a ^érültnek mellüregébe nem hatolhatott, sem csontsértést nem okozott. (1883. jan. 16. 5946. sz.)