Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 70. §. foganatosított véghezvitelére nem volt kideríthető; de másrészről b zonyos lévén az, hogy a szándékos emberölés elkövetéséről ennek elkövetése előtt és alatt tudomással bírt; tekintve ,hogy ugy ez előtt, valamint ez alatt puskájának a cselédek elleni irányzásával, ezeket a cselédszobába terelte és halállal fenyegetés által rémítve, azokat tétlenségre és hallgatásra kényszeritette; tekintve, hogy a tettesség fogalma szerint, de különösen a tettestársaságnak a Btk. 70. §-á,ban meghatározott fogalma szerint, az együttes vagy közös elkövetés alatt nem csupán a büntettet eredményező positiv ható erőnek a szándékolt eredmény okozására irányzott tevékenységbe hozatala, hanem az ezen ható erő megakadályozására szolgáló ellentálló erőnek a közös bűnös czélból való szándékos és tettleges visszaszorítása és akadályozó vagy elhárító hatályának szándékos és. tettleges meghiúsítása vagy csökkentése is értetik: K. Gy. J. is ugy a rablás, valamint a több ember elleni szándékos emberölés bűntettében mint tettestárs bűnösnek volt ítélendő. (1884. máj. 28—31. 1361. sz.) h) zsarolásnál ; 242. C.: Habár vádlott a cselekmény elkövetésénél sem erőszakot, sem fenyegetést nem fejtett ki, minthogy azonban a fenyegetés általi megfélemlítésben az is jelentékeny tényező, ha a fenyegetodző többedmagával van: a zsarolás elkövetésénél már maga a tétlen, de a zsarolás akadályozását meg nem kisértő jelenlét is a tettességet állapítja meg: ennélfogva v. a zsarolásban mint tettestárs mondatik ki bűnösnek. (1882. aug. 25. 10638. sz.) i) okirathamisításnál ; 243. S. P. azon czélból, hogy magának a földhitelintézetnél kölcsönt eszközöljön ki, közjegyző előtt St. K. és St. P. mint adósok nevére kötvényt állíttatott ki. Az állítólagos adósok neveit S. K. és S. M. irták alá. A személyazonosságot M. D. igazolta. A kölcsönfelvétel sikerült. C: Tekintve, hogy midőn S, P. vádlott vádlott-társaival együtt a Btk. 400. §-ába ütköző s ezen szakaszának 2. pontja szerint minősülő okirathamisitást elkövette, egyszersmind az 1881. évi április hó 15-én kiállított hamis okirat által a kisbirtokosok országos földhitelintézetét is ravasz fondorlattal félre vezette, s ez által annak anyagi kárt okozott, igy az okirathamisitás eszmei halmazatban a Btk. 379. §-ába ütköző s a 380. §. szerint minősülő bevégzett csalás bűntettével követtetett el; tekintve továbbá, hogy nemcsak elsőrendű vádlott, de mind a négy vádlott együttesen, szándékosan s lényegesen közreműködött az okirathamisitásban, s ez által a csalásban is: mind a négy vádlott az okirathamisitás, valamint ezzel eszmei halmazatban a csalás bűntettében, a Btk. 95. §-a alapján mint tettestársak bűnösöknek mondatnak ki. (1887. nov. 4. 2827. sz.) k) gyujtogatásnál ; 244. Vádlottak M. I. és M. M., az uradalomnál alkalmazva volt tehenészek, bosKuból, előre történt együttes elhatározással akként á^apitották meg* a gyuj-