Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 69- §. 208. C. : Tekintve, hogy K. M. v. jelen volt a boltban és naponta látta, midőn S. Ö. tanoncztársa a kézi pénztárból pénzt lopott s e szerint K. M.-nak azon cselekménye, hogy a szemeláttára s az ő hallgatólagos beleegyezésével eltulajdonított pénzből osztályrészt kapott és elfogadott, nem orgazdaság, hanem a lopásban való bünrészesség. (1895. ápr. 3., 3659/894. sz.) = Azonos: C 1898. decz- 9. 11,304. sz. 209. Nagyváradi T.: F. J. és Cs. I. vádlottaknak az a cselekménye, hogy vádlott-társaikkal előzetesen összebeszélve, hogy ezek a padláson levő dohányt akadálytalanul ellophassák, káros lakásába bementek, s őt a lopás elkövetésének ideje alatt szóval tartották, hogy az ellopott dohányon a tettesekkel egyenlően osztoztak, tettestársi minőségüket meg nem állapítja és pedig azért nem, mert véghezviteli cselekményt nem végeztek, hanem csak a lopást könyitették, illetve elő'mozditották. C: Hh. (1899. jan. 3., 4491/898.) 210. C: Mikor K. J. másodrendű vádlott a N. J. vádlott-társa által tőle elkért kőműves kalapácsot, vasrudat és az úgynevezett szegkulcsokat ennek azon tudatban és czélból átadta, hogy azokat a most nevezett lopás elkövetésére fogja felhasználni, habár akkor még nem tudta is azt, hogy ez a lopást hol fogja elkövetni, ezáltal kétségen kivül a bűntett elkövetését szándékosan előmozditotta. (1900. nov. 21. 10344. sz.) k) rablásnál ; 211. C: K. V. vádlott terhére az a tény van megállapítva, hogy a vád alapjául szolgáló tettre nézve K. L. vádlottal egyetértett, K. L.-nak az [alkalomról felvilágosítást nyújtott, az ivószobából a hálószobába nyíló ajtón lévő kis ablakot nyitva hagyta és hogy amikor K. L. a büntettet a hálószobában elkövette, ő az alatt kívül őrt állt. Hogy a sértett látta volna, hogy K. V. őrt áll, ez megállapítva nincs. Az őrtállásból tehát nem vonható az a következtetés, hogy az a sértettre megfélemlitőleg hatott, illetve hathatott s minthogy máskülönben alz összes bűntett tényálladékához tartozó s illetve bevégzést képező cselekményeket maga K. L. hajtotta végre, K. V. irányában nem állapitható meg tettestársi, hanem csak segédi közreműködés. (1902. máj. 26. 5006. sz.) 1) zsarolásnál; 212. Marosvásárhelyi T.: Másod- és harmadrendű vádlott helyesen lett csak mint részes (zsarolásban) elmarasztalva, mert B. N.-né a tényleges erőszak kifejtésében nem vett részt, csak a sarjú elhordásában, azonban ezt az erőszak-kifejtést látva, s ezzel egyetértve lévén, cselekménye a részesség fogalma alá esik; B. L. pedig S. Gy.-t abban akadályozta tettlegességgel, hogy az istálló ablakán kibújjon, s Döntvénytár.