Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

66 Btk. 69. §. igy segítséget nyújtott atyja, B. N.-nak a bűntett elkövetésére, s igy csak segédnek tekintethetett, — mert midőn ő az, istállóból kijövetben akadályozta S. Gy.-t, ez az istállóban történt bezáratása által már azon helyzetbe lett juttatva, hogy a sarjú elvitelét tűrje, s igy a B. L. ténykedése csak a már nyert előny biztosítását czélozta. (1883. okt. 10. 4025. Hz.) C: Hh. (1883. ápr. 30. 545. sz.) m) sikkasztásnál; 213. Sz. F. különféle ingóságai V. J. és B. S- részére bíróilag lefoglaltattak, majd pedig B. K. javára felülfoglaltattak. V. J. ezt tudva, azoknak egy részét Sz. F. beleegyezésével elvitte és eladta 66 írtértB p e s t i T.: Vádlott a sikkasztás bűntettében való részessége miatt a Btk. 69. §-a 2. pontja alapján, mint bűnsegéd, vétségben mondatik ki vétkesnek. (1881. ápr. 25. 5268. sz.) C: Hh. (1881. 11764. sz., 1882. ápr. 21.) = Azonos: C. 1882. ápr. 22. 12,923. sz. (v. a másnál lefoglalt ingók 41vitelében működött közre). n) csalásnál; 214. C: A mi W. S. vádlottnak a K. P. kárára elkövetett cselekményekben való bűnösségét illeti, erre nézve, miután károst egyedül F. S. ejtette tévedésbe és pedig W. S. által javasolt fondorlatos eljárása által, azon előre meghatározott czélzattal, hogy az érkező küldeményeket W. S. tőle átvenni és értékesíteni fogja; W. S. vádlott pedig a csalás elkövetésében tettlegesen részt nem vett, hanem az előzetes egyetértésnek megfelelően az érkezett küldeményeket F. S.-tól átvette; ugyanazért v. e cselekményekben, mint bűnsegéd volt bűnösnek kimondandó. (1884. nov. 28. 7977. sz.) o) magánokirathamisitásnál ; 215. B. A., atyja B. J. felhívására, egy váltóra reá irta B- Sz- nevét mint kibocsátóét. A váltót B. J. mint elfogadó értékesítette, de beváltani nem tudván, B. S- is perbevonatott, a mikor a hamisítás kiderültBpesti T.: B. A.-t a Btk. 69. §-a 2. pontja alapján az okirathamisitásban, mint segédet mondja ki vétkesnek; B. J. pedig a Btk. 70. §-a alapján, a Btk. 401. és 403. §§. 1. pontja alá eső okirathamisitás bűntettében, mint tettest mondja ki bűnösnek. A Btk. 401. §-a értelmében, mint tettes csak az büntethető, aki a hamis okiratot használja. Miután pedig B. A. a hamis váltót nem használta, nem is volt mint tettes az okirathamisitásban bűnösnek kimondható. Minthogy azonban B. A. tevékenysége által, aláírván B. Sz. nevét a kérdéses váltóra, szándékosan előmozdította B. J. bűntettét, a hamis váltó felhasználását: B. A. a Btk. 69. §. 2. pontja értelmében, mint segéd volt bűnösnek kimondandó. C: Hh. (1884. oki 31. 5193. sz.) p) csalárd és vétkes bukásnál: 216. K. B. valótlan követelést jelentett be P. M. csődjébe; a bukott & követelést valónak ismerte elEpesti T.: Ezen cselekmény a Btk. 414. §. 2. pontja szerint