Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

732 Btk. 365. §. C: E cselekmény mégsem lopást, hanem jogtalan elsajátítást állapit meg, mert azon jelenségekből, hogy G. Jánosné az elveszített pénzt nemcsak, hogy mindjárt nem kereste, de annak hiányát is csak harmadnap múlva vette észre, később pedig ctzon vélekedésben volt, hogy azt ugy lopták el tőlük: alaposan lehet azt következtetni, hogy a pénzt oly körülmények között hagyta el, hogy afelett nemcsak physikai uralmát veszítette el, de akaratával (cum animo domini) sem birtokolta azt többé, mert annak tudatával sem bírt, hogy hol hagyhatta el azt. Nem lévén tehát már akkor G. Jánosnénik a pénz sem birtokában, sem birlalatában, mikor azt vádlott a földről felvette: vádlott azt nem is lophatta el, hanem mint talált dolgot jogtalanul elsajátította. (1895. ápr. 24. 8250/1894.) 2124. Győri T.: M. Henrikné a D. Teréz takarékpénztári betéti könyvecskéjét megőrzés végett magához vette. Azt vallomása szerint elvesztette. Figyelembevéve a balatonfüredi M.-féle bérház helyiségeinek nagy számát, melyeknek valamelyikében L. Józsefné vádlott a könyvecskére véletlenül ráakadhatott: e vádlottnak alapos oka lehetett arra, hogy az érintett könyvecskét elveszettnek tartsa. A Btk. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségének tényálladéka forog fenn. C.: A felebbezés visszautasittatik. (1896. febr 6. 784.) 2125. Vádlott a pénzes tárczát, amint a kapun belépett, a Icapun belül találta. A házban gazdáján és a károson kívül más nem lakott. Gondolhatta tehát, hogy azt csak ezek valamelyike, különösen pedig1, hogy a káros veszíthette el. Mindazonáltal, meg1 nem állapitható, hogy vádlott a pénztárcza megtalálásakor annak tudatával birt volna, hogy az csak károsé lehet. Káros ugyanis magá azt állítja, hogy akkor, midőn megbotolva elesett s a kezében tartott tárgyakat elejtette ép szét?zórta, a szintén kezében volt pénzestárczájára nem is gondolt. Eiz még akkor sem jutott eszébe, mikor később gyertyával kiment a folyosóra szétnézni, hogy ahol elesett, a már felszedetteken felül, nem hagyott-e még ott valamit? Csak vagy három óra múlva — már éjjel — jutott eszébe pénzestárczájának hiánya. Ezek szerint káros a pénztárczáját nem uralma alatt levő területen és oly körülmények között hagyta el, hogy nemcsak physikai uralmát veszité el afelett, de azt akaratával sem birtokolta többé, mert az egészen kiment az eszéből, s csak több óra múlva emlékezett vissza, hogy azt elveszítette. A debreczeni T. ítélete ezen és az abban felhozott indokoknál fogva hh. (1896. szept. 11. 10247/1895.) = A debreczeni T. az esetet a Btk. 365. §-a szerint minősítette. A C. fenti Ítéletével hhtt. ítélete indokaiban az is benne van, hogy: «az hogy vádlott ai cselekmény befejezte után a pénzét visszakövetelő sértettől tudomást szerzett, hogy a talált pénztárcza az övé: a minősítésre befolyással nem lehet.» 2126. Sértett a tárczáját, melyben értéktárgyak és 10 frt 50 kr. pénz volt, ct Népszínházban elfoglalt ülése alá ejtve, elvesztette. Távoztakor