Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 360. és 361. §§. 725 2102. Bpesti T.: Vádlott azon lakásrészeket, melyekbe az összeirt ingóságainak egy része el lett helyezve, és melyeket a hatóság kiküldöttje kulcscsal bezárt, egy nála maradt másik kulcscsal önhatalmúlag kinyitotta és azokba behatolt. Ezzel a Btk. 360. §-ába ütköző vétség alkotó elemeit kimerítette, mert ennek a vétségnek nem alkotó eleme a (károsítás ténye, hanem csak a hatóság által alkalmazott zár megsértése, illetve kinyitása. Ebben a vétségben tehát A. B.-t bűnösnek kellett kimondani daczára annak, hogy a 359. §. szerinti bűncselekmény ebben az esetben (nem állapíttatott meg. (1902. febr. 18. 1085.) 2103. F. M. vádlott ellen csődöt rendeltek el. A leltározásnál a raktár lezáratott és ajtajára birói pecsét alkalmaztatott. A leltározó kiküldött az 1881. évi LX. t.-cz. 51. §. h) pontja (1881. évi XVII. t.-cz. 1. §-a) ellenére a legközelebbi 15 napra szükséges élelmi szert sem bocsátotta rendelkezésére F. M.-nek. F. M., avégből, hogy élelemhez jusson, B. I.-vel, akinek tudomása volt a birói zárról, felnyittatta az ajtót és vele onnan lisztet hozatott ki. Pécsi tsz.: Mindkét vádlott tudomással bírt arról, hogy az áruraktár a bírósági végrehajtó által lezároltatott. Ama körülmény, vájjon hagyatott-e fenn 15 napra szükséges élelmiszer vagy sem, a zártörés vétségének megállapításánál közömbös. A lezárolt dolgok megőrzésére szolgáló helyiségnek felnyitása egymagában megállapítja már a zártörés vétségét. Az, ki bár tudja, hogy a helyiséget a bíróság közege záratta be, a jogtalanul felnyitott helyiségbe bemegy, onnan valamely lezárolt tárgyat kihoz s a helyiséget újra lakatossal becsukatja, a zártörés vétségében tettestárs; a járásbíróság helyesen állapította meg mindkét vádlott bűnösségét. C: A semmiségi panaszt elutasította. (1902. máj. 14. 4491.) Hűtlen kezelés vétsége. ^Elhatárolása a sikkasztás- és magánokirathamisitástól; kölcsönadás a kezelt idegen vagyonból.) 2104. Vádlott, mint a sértett fél pénzbeszedője, a beszedett összegből 3t,i §. 374 írt 50 krt, el nem számolt, hanem azt megtartotta. Bpesti T.: E cselekmény nem a Btk. 361. §-ba ütköző hűtlen kezelés, hanem a 355. §. alá eső sikkasztás ismérveivel bir, mert a vádlott azzal, hogy a sértett fél kéményseprői dijait beszedte, még nem nyert megbízatást a sértett fél vagyonának kezelésére, gondozására vagy felügyeletére, mert az a tényleges felügyelet, gondozás, kezelés, a melyet egy beszedett összeg az átvétel idejétől a beszolgáltatás idejéig igényel, a puszta kézzel járó gépies működés rovatába sorozandó, s a Btk. 361. §-ban meghatározott hűtlen kezelést megállapító vagyonkezelést, gondozást s felügyeletet nem tartalmazza. C: Hh. (1890. febr. 7. 8857/89.) 2105. Egy gőzmalom részvény-társaság főkönyvelője, K. S„ a malom két adósának F. I.-nek és E. M.-nek 262,907 írt 47 kr. s illetve 118,468 írt