Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 359. §. 723 A végrehajtási sikkasztás tettese és részese. 2091. C: A Btk. 359. §. szerint minősül, ha a végrehajtást szenvedő vele lakó kiskorú gyermekei által idegenitteti el az ingókat. (1881. 12,262. sz.) 2092. C: A család ellátásáról első sorban a férj tartozik gondoskodni. Ehhez képest, ha a férj, mint családfő intézkedése folytán az ellene elrendelt végrehajtás foganatosításakor lefoglalt némely tárgy (a feleség által) élelemre felhasználtatott, ebből a neje ellen a büntetendő cselekmény meg nem állapitható. (1892. febr. 3. 547.) 2093. C: Az, a ki a végrehajtást szenvedett beleegyezésével idegeníti el a lefoglalt dolgokat, vagy azokat, tudva, hogy azok lefoglaltattak, megveszi: a Btk. 359. §-ába ütköző büntetendő cselekményben mint segéd részes. (1894. ápr. 18. 9485/93.) — Azonos: C. 1882. febr. 25. 8754/1881., C. 1882. ápr. 21. 11,764/1881., C. 1882. ápr. 22. 12,923/1831., C. 1883. ápr- 12. 15,333/1882. —• Állandó gyakorlat. Bűntetté vagy vétséggé való minősítés a végrehajtási sikkasztásnál. 2094. B pesti T.: A Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztásnak a 356. §-a szerinti minősítésénél a foglalás alól elvont dolgoknak a foglalás alkalmával történt becslés szerinti értéke s nem azon ár az irányadó, melyért az illető dolgok a tettes által elidegenittettek. C: Hh. (1890. ápr. 16. 9755.) 2095. B pesti T.: Jóllehet az elsikkasztottnak jelentkező ingók becsértéke a 100 frtot felülhaladta, a T. is nem a sikkasztás bűntettét, hanem annak vétségét ismerte fel a vádlott cselekményében, (de nem azon oknál fogva, mert a vádlott eme ingókat 35 írtért volt képes csak értékesíteni), hanem azért, mert az árverési jegyzőkönyvből kitünőleg az árverés alkalmával felperesek követelése már csak 46 írt 60 krban állott fenn. A lefoglalt dolog tulajdonosának jogát a hitelező csak a saját fennálló követelése erejéig, mely ez esetben a 100 frtot már meg1 »n,em haladta, korlátozhatja, mig ellenben az ezt meghaladó értéktöbbletre nézve, a tulajdonos joga korlátlan marad. Ennélfogva a jelen esetben a lefoglalt és 115 írtra becsült ingók elidegenítése csakis a még fennálló követelés erejéig volt jogtalan. A vádbeli törvényszegés tehát ez alapon képezi a Btk. 359. §-a alá eső sikkasztás vétségét. C: Hh. (1890. decz. 19. 8053.) == Azonos: Bpesti T.: Az árverési jegyzőkönyv szerint a végrehajtató követelése 319 írt 89 krt tett ki s az árveréskor a zálogolva volt és meglevő tárgyal: vételárából befolyt 259 írt 96 kr. Maradt tehát fedezetlenül 59 fri 93 kr. A Btk. 359. §-ában foglalt cselekmény minősitésénél .Irányadó az, hogy a vádlott cselekménye által mily összegre rugó kár okoztatik, mert az okozott kár mennyisége: a fennmaradt követelés áll kapcsolatban a jogsérelem nagyobb vagy kisebb voltával. Az előbbiek szerint 46;;