Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

710 Btk. 355. §. vádlott a sikkasztást a szolgálati hűség megszegésével követte el s igy a szolgálati hűség' egységességénél fogva, cselekményei a hüségszegés folytatásának lévén tekintendők, a vádlott által elkövetett s őt terhelő sikkasztások egy büntettet képeznek. (1896. jan. 17. 1440/1895.) 2044. Vádlott a neki, gazdája által eladásra átadott sütemények árával naponta tartozott beszámolni, de számos ily alkalommal adós maradt s a be nem szolgáltatott összegeket apródonként magának megtartotta. Az ekként elsikkasztott pénz végösszegben 138 K. 70 i-t tett kji. C: Folytatólagos bűncselekmény megállapítására s illetve arra, hogy a többi ízben történt eltulajdonítások egy bűncselekménynyé összefoglaltassanak: törvényes ok fenn nem forog. Az akaratelhatározás állítólagos egysége ily megállapítást nem indokolhat. Több izben eltulajdonított értékeknek a minősítés szempontjából való egybefoglalásának a Btk. 335. §-a értelmében csak lopás esetében van helye. Vádlott a gazdája kárára elkövetett többrendbeli sikkasztás vétségében volt bűnösnek kimondandó. (1901. május 25. 10893/900. sz.) — A folytatólagosság czimén egy büncselekménynyé való minősitésnek kérdése, mint a legtöbb büntetendő cselekménynél, ugy a sikkasztásnál is, még véglegesen megoldva nincs. A gyakorlat ingadozó. Még leginkább megállapodott gyakorlat csak a szolgálati viszonyban, <<a szolgálati hűség egységes kötelékének megsértésével)) véghezvitt sikkasztások terén észlelhető, de ezt sem lehet végleges megállapodásnak tekinteni. Magánokirathamisitással kapcsolatos sikkasztás. 2045. Temesvári T.: Vádlott (egyleti pénzkezelő) a sikkasztást oly módon követte el, hogy a tagök által fizetett egyes heti járulékokat a bevételek bejegyzésére szolgáló könyvbe be nem vezette, és tíz esetben a pénzbevételek bejegyzésére szolgáló könyvbe, hamis tételeket jegyzett be és ezt a könyvet a hiányzó pénzösszegek nagyobb részének kihagyásával is hamisan vezette, még pedig nyilvánvalóan tudatosan abból a szándékból, hogy ily módon a felfedezést megnehezítse, Vádlottnak ez a ténykedése, tekintettel arra, hogy az okozott kár 50 forint értéket meg nem halad, a Btk. 401. §-ába ütköző magánokirathamisitás vétségét képezi. Vádlottnak a Btk. 401. §-ába ütköizőf ezí a cselekménye a sikkasztás bűntettével eszmei halmazatban áll. C: Vádlott cselekményei a magánokirathamisitás alkatelemét föl nem ölelik, mert a könyvek azokkal a kellékekkel nem bírnak, melyeket a törvény előir. Ennélfogva a cselekmény minősítésénél a Btk. 401. és 95. §§-okra való hivatkozás mellőzendő volt. (1895. jan. 22. 3682/94.) 2046. Vádlott, mint a római katholikus egyház-község pénztárnoka, az egyházközségi adófizetőktől beszedett s egész mérvében nyugtázott összegeket, az egyházközség pénzbeszedési naplójába és főkönyveibe kisebb tételekben vezette be és iajZ ennek folytán a nyugtázott összegekből a napló és főkönyvbe bevezetett összegeken felüli pénzmennyiséget magának megtartotta. C.: Vádlott az okirathamisitást azért követte el, hogy az ezzel együttesen véghezvitt sikkasztást elpalástolhassa. így a magánokirat-