Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 355. §. 709 lévén fejezve, akkor is fenmarad, ha a kár később fedeztetett is. (1893. iul. 12. 6507.) 2039. Gylőri T.: A sikkasztás (Btk. 355. §.) fogalmához nem szükséges, hogy a sikkasztásból magának a sikkasztónak legyen vagyoni haszna; elég, ha a vagyoni haszon más harmadik személy érdekében szándékoltatik. C: Mellőztetik a vagyoni haszonra és kár-okozásra vonatkozó érvelés, mert ezek a körülmények nem tartoznak a Btk. 355. §-ában meghatározott cselekmény alkotó elemei közé. (1899. ápr. 27. 11,883/98.) 2040. C: Vádlott ajánlata, hogy az eladott blousera felhasznált selyemkelme árát a sértettnek megfizetni kész: a már elkövetett jogtalan eltulajdonításon mit sem változtat. A sikkasztás megállapittatott. (1900. jan. 30. 3065/99.) 2041. Bpesti T.: Vádlott büntetésének kiszabásánál nem szolgálhat súlyosítóul az a körülmény, hogy vádlott a terhére rótt cselekményt a sértett bizalmával visszaélve követte el, mert a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztásnak mindenkor a tettes kezére bízott idegen ingó dolog a tárgya, következéskép a sikkasztásnál a sértett bizalmával való visszaélés súlyosítóul nem mérlegelhető. Nem lehet súlyosító körülmény az sem, hogy a vádlott a cselekmény által okozott kárt nem törekedett megtéríteni. A sikkasztás fogalmából következik ugyanis, hogy a sikkasztás kárral jár. Az sem róható a vádlott terhére, hogy ő a bűnvádi eljárás s ennek következményei elől szökés által igyekezett menekülni, mert annak, hogy a bűnös ki törekszik kerülni a büntetést, az emberi természetben rejlő ösztön a rugója, az tehát csak akkor eshetik az illető bűntettes terhére, ha ez a maga-védelmezés módja is a törvénybe ütközik. E nélkül tehát a szökés csak akkor részesülhet megtorlásban, ha a tettes törvényes letartóztatásból szökik meg, de a szökése akkor is csak fegyelmi büntetést vonhat maga után, a tettes bűnösségét azonban még ilyen esetben sem súlyosbíthatja. (1903. jun. 23. 4078.) Folytatólagos sikkasztás. 2042. Temesvári T.: Vádlottnak (egyleti pénzkezelő) ismételten, egy folytonosságban elkövetett sikkasztásai, a külön beszedendő dijak felvételére benne helyezett bizalom kötelékének egységénél fogva csak egy kötelességszegésnek és ebből folyóan csak egy folytatólagos cselekménynek állapithatják meg tényálladékát. A cselekmény teiiát folytatólag1 elkövetett egy sikkasztás bűntettének helyesen van minősítve. C: Hh. (1895. jan .22. 3682/1894.) 2043. C: Vádlott több éveken keresztül a sikkasztásokat folytonosan s teljesen meg sem határozhatott számban követte el. Ekként