Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 355. §. 703 a maga búzájából pótolta s ekként, tekintettel arra, hogy a jelen esetben helyettesíthető dologról van szó, a sértettől átvett buzamenynyiség elvonása szintén nem forog fenn, miért is sikkasztás, avagy egyéb bűncselekmény tényálladéka ez utóbbi esetben sem állapitható meg. T1902. nov. 10. 9654.) b) Eltulajdonítás elszámolási viszony esetén, — zálogba adott tárgy eltulajdonítása vagy elzálogosítása. 2017. C: Vádlott, mint a czég üzletvezetője a czég pénztárából M. E. szobrász szobormüvének megvétele végett 250 frtot kivett; abból M. E.-nek 50 frtot küldött, a többit pedig magánál visszatartotta. Vádlott az állásánál fogva a czég pénztárából utólagos elszámolás kötelezettsége mellett pénzt kivenni jogosítva volt. A kérdéses jogügylet M. E.-vel vádlott elbocsátásáig még végleg le nem bonyolittatott. Vádlott az el nem számolt 200 frtot el nem tagadta s azt a hatóság felhívására azonnal letette. Ezek a tények sem a sikkasztás, sem más büntetendő cselekmény tényálladékát meg nem állapítják. (1902. febr. 15. 1367.) 2018. C: Abban az esetben, a midőn az, aki elszámolni tartozik, nem számol el, hanem az elszámolandó összeget megtartja: maga az elszámolási visziony a büntető eljárást s az elitélést ki nem zárja. (1903. jun. 30. 6050.) = Ellenkező: C. 1899. nov. 2. 3262. ("kölcsönös elszámolási viszony fennállása esetében vádlott terhére a sikkasztás meg nem állapitható.) C. 1889. ápr. 11. 8360/1888., — C. 1891. ápr. 24. 10,157/1890., — C. 1897. márcz. 16. 9., — C. 1899. ápr. 27. 3962. —- Az elszámolási viszony fenforgásának megállapítása a legújabb időkig elég volt arra, hogy a bíróságok a sikkasztás czimén folytatott bűnvádi eljárást megszüntessék s illetve a vádlottat a vád alól felmentsék, és a feleket az elszámolás végett a polgári per útjára utasítsák. Legfeljebb az szolgálhatott alapul az elitélésre, ha vádlott már a bűnvádi eljárás során is maga beismerte, hogy az elszámolási viszonyból kifolyólag a feljelentőnek jutó részt is elköltötte, mert «ily beismeréssel szemben polgári peruton leendő elszámolás szüksége már nem forog fenn.» (C. 1897. márcz. 16. 1675.). Ma már azonban a bíróságok pusztán az elszámolási viszony fenforgását egymagában véve, a bűnvádi eljárástól való szabaduláshoz elégnek nem tekintik s az irányadó elv az, hogy ha az elszámolási viszonyban álló másik fél számára jutó résznek a vádlott által történt jogtalan elhasználása a bűnvádi eljárás utján is reábizonyitható a vádlottra: akkor a bűnvádi eljárást az el&zámolási viszony fenforgása daczára és polgári per-utra való utasítás nélkül is lefolytatják és Ítélnek a vádlott bűnössége kérdésében. 2019. Bpesti T.: Vádlott a sértett fél négy sertését gondozta. Mikor a sértett fél három sertést hazahajtatott, egy sertés a megállapodás értelmében, mint zálog a vádlottnál maradt, az ennek részéről igényeit gondozási dij törlesztéséig. Sértett és vádlott a gondozási dij összege iránt nem tudtak megegyezni, vádlott a zálog tárgyául szolgáló sertést több havi tartás után 7 írtért eladta és ezt az összeget saját követelése kielégítésére fordította. Vádlott a sertés eladá-