Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

704 Btk. 355. §. sával oly jogtalanságot el nem követett, amely valamely Düntetendő cselekményt képezne. (1888. nov. 15. 73347.) 2020. Vádlott a panaszos tulajdonát képező és nála zálogban hagyott asztalt 4 frt 50 krért, tehát olyan összegért, a milyennel neki panaszos hátralékon házbér fejében adós maradt, adta el K. P.-nénak, azzal a kiköt téssel, hogy ez utóbbi a zálogösszeg lefizetése után az asztalt a panaszosnak kiadni tartozik. A visszavásárlásra egy hónap határidő volt kikötve és panaszos, midőn tanú őt ezen idő leteltéről értesítette, az asztal kiváltása iránt semminemű ajánlatot nem tett. C: Vádlott cselekményével panaszosnak fen tartott jogait nem vélte csorbitani és igy abban a sikkasztás vétségének ismérvei fel nem takikötés nem létében, tovább-elzálogositását tiltaná. 2021. Bpesti tslz. : 'Azon cselekmény, hogy a háztulajdonos, illetve a házmester D. Pálnénak a lakváltozás alkalmával a hátralékos házbérre törvényes zálogjog czimén visszatartott ingóit, illetve azok egy részét hatósági közbenjárás, nélkül eladták, a sikkasztás tényálladékainak megállapítására alkalmatlan, mert panaszlottak szándéka, a kielégítési jognak, bár szabályellenes gyakorlatára irányult s a befolyt vételárt a házbérkövetelés itörlesztésére fordították. Ekként sikkasztási szándék fenn nem forog. 1 Bpesti T.: Hh. C: Hh. (1897. márcz. 11. 10,797/96.) = Az eddigiekkel ellenkező: C. 1893. jan. 14. 6722/1892. (sikkasztás forog fönn, midőn a zálogtartó a követelése biztosítására szolgáló kézizálog-tárgyak egy részét eladja, mert a zálogtartó csak a törvényben meghatározott módokon a megkövetelt nyilvánosság s az adós Szabályszerű értesítése mellett fordíthatja követelésének kielégítésére a kézi zálogot és azt is csak akkor, ha a fizetés a kikötött időben nem történt meg). = A gyakorlat a zálogtárgyak eladásában s a vételárnak a követelés törlesztésére való fordításában ma a jogtalan, de nem büntetendő jogsegély egyik nemét látja. Az ellenkező felfogás esetében nyilvánult szigorú felfogás útját ma már elhagyta. ,2022. Epe siti T.2 ffl. József ellen sikkasztás miatt emelt vádpontot illetően, a büntető eljárás megszüntetendő volt, mert nincs oly törvény, mely a zálogbirtokosnak a zálogba kapott dolognak ellenkező kikötés nem létében, tovább elzálogosítását tiltaná. C: Hh. (1899. febr. 21. 10,013/98.) — Azonos: Bpesti T. 1897. jun. 22. 6428.: «Valamely követelés biztositékául zálogba vett dolognak alzálogba-adása büntethető cselekményt nem képez... ellenkező világos kikötés hiányában.» 2023. C: A zálogtartó nem követ el sikkasztást, midőn a zálogtárgyakat egy harmadik személynél letétbe helyezi vagy annak őrizetére bizza. E tény azí elidegenítés, eltulajdonítás, vagy elzálogosítás ismérveit semmiképp sem tünteti fel. (1893. febr. 18. 1470.)