Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

662 Btk. 344. §. 1878. C: 'A rablás tényálladékát az erőszak által való elvétel állapítja meg. Ez egyrészről ellentállást, másrészről pedig az ellentálló' erőnek teljes lenyügözését, a megtámadottnak a megtámadó hatalma alá helyezését jelenti. Az erőszaknak azon csekélyebb foka, melynek alkalmazásával a megtámadott ellentálló ereje nem nyügöztetik le, hanem a mely inkább psychikai hatást gyakorolva, a megtámadottat, a nagyobb bajtól való félelem által kényszeríti valaminek cselekvésére, mellőzésére vagy eltűrésére: nem rablást hanem zsarolást állapit meg. (1889. ápr. 16. 9683/88.) 1879.. C.: Az erőszak vagy fenyegetésnek kisebb vagy nagyobb mérve a rablás fogalmának megállapítására befolyással nincsen. A legkisebb mérvű erőszak vagy fenyegetés alkalmazása esetén is a 333. §-ban meghatározott cselekmény azonnal rablássá fajul. Épp azért az erőszak vagy fenyegetésnek esetleg kisebb foka magát a cselekményt rablásról zsarolásra át nem változtatja. (1889. aug. 29. 8481.) 1880. G.: A cselekményt oly fokú erőszak minősíti rablássá, a minővel a tettes mást saját physikai hatalmába ejtvén (vis absoluta), azt akaratának megvalósítására képtelenné teszi. (1891. jan. 20. 12,321/90.) 1881. C: Az arczulütésben megvalósuló erőszak nem állapítja 'meg az erőszak azon fokát, mely a kényszeritett egyén testét, a megtámadó hatalma alá hajtva, azt akarata érvényesithetésének lehetőségétől az ellenében hatályosított physikai erő absolut túlsúlyánál fogva teljesen megfosztotta volna. Ennélfogva rablásról nem lehet szó. (1892. okt. 26. 3560.) 1882. Rablás büntette állapíttatott meg a Btk. 344. §-a szerint: midőn valamely csoport személyes erőszakot követ el és emellett a csoport egyes tagjai az illető személy birtokából vagy birlalatából idegen ingó dolgot elvesznek azon czélból, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsák (C. 1881. nov. 1. 3075.); midőn két álarczos egyén az ablak és az ajtó befeszitésével behatolt a lakásba, forgópisztolylyal, késsel és baltával felfegyverkezve, és sértett párnája alól elvevén kulcsait, az egyik a pénzt elvette, a másik pedig ez alatt pisztolylyal őrizte a család tagjait (C. 1888. decz. 20. 3304.); midőn vádlott sértett boltjában vásárlás ürügye alatt megjelenvén, a pénzvisszaadással foglalkozó sértett szemei közé paprikát szórt s a sértett kezében tartott 268 frtot tartalmazó könyvet elvevén, azzal futásnak eredt (C. 1892. nov. 29. 9583.). (V. ö. a Btk. 346. §-nál közölt 1894. sz. esetet.); midőn a vádlott a teljesen ittas ember pénzes zacskóját letépte és eltulajdonította (C. 1989. márcz. 21. 1773.); midőn vádlott a serdületlen korú és nála gyengébb erejű gyermekkel dulakodást kezdve, őt a földhöz vágta és az általa ekkor elejtett perselyt felkapva, azzal elfutott (C. 1900. febr. 8. 4601.); midőn vádlott a halakat a zsenge korú sértettől akként vette el, hogy rákiabálva, őt az uton feltartóztatta, öklével többször nyakon és hátba ütötte s ily formán az ingó dolgot, a megtámadott testét leigázó erőszak alkalmazásával