Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 342., 343., 344. §§. 661 viszonyban nem állott P. L. József cselekményére, mindamellett, hogy az 1879: XXXI. tcz. 90. §-a szerint ez is magáninditványtól függő; az inditványozási jogczim különbözőségénél fogva ki nem terjeszthető. (1894. jan. 24. 6240/93.) 1874. S. I., ki nem állott a sértett szolgálatában, rábírta 0. S.-t, ki sértett szolgálatában állott, hogy sértettet lopja meg. 0. S. véghez is vitte a lopást. Marosvásár helyi T.: Az indítvány visszavonása folytán 0. Sándor ellen megszüntette az eljárást, ellenben S. Istvánt a Btk. 333., 336. §. 7. pont alá eső lopás büntette czimén, mint felbujtót (69. §. 1.) vád alá helyezte. C: Hh. (1894. nov. 2. 9225.) 1875. C.: E. F.-né vádlott férje a lopás elkövetésekor B. Zs. káros szolgálatában állott s nevezett vádlott állandóan ennek udvarában lakott férjével együtt. Az e szolgálati viszonyból a Btk. 343. s illetw 116. §-ának rendelkezése folytán E. F.-re mint férjre származó előny s kedvezmény az együttesen elkövetett cselekmény tekintetében nejére is kiterjed. (1898. jan. 11. 3202/97.) 1876. Vádlott vasúti alkalmazott a vasúton feladott gabonás zsákokat a vasúti kocsiba történt berakás után, de a kocsi ólomzárolása előtt felbontotta s azokból gabonát lopott el. Kaposvári tsz.: Felmentette vádlottat a lopás vádja alól, mert a gabona «fuvarozás végett a M. Á. V.-nak már át volt adva s minthogy a Kt. 398. §-a szeriint a fuvarozó minden kárért, mely az áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig esik, felelős: vádlott a cselekményt a szolgálatadója, a M. Á. V. ellen követte el, de a M. Á. V. részéről indítvány elő nem terjesztetett.* (1902. szept. 30. 6989.) Pécsi T.: Vádlottat a Btk. 333., 334. és 335. §-ai alá eső lopás miatt elitélte, mert «az a körülmény, hogy a M. Á. V. a szállítási 'vtégett átvett gabonamennyiségért a Kt. 398. §-a értelmében az átvételtől a kiszolgáltatásig minden kárért felelős, a szállítmány felett rendelkezőnek birtokosi minőségét meg nem szünteti s az ő ellene, habár a vasút alkalmazottjai által elkövetett lopás magáninditványra üldözhető cselekményt nem képez.» (1903. jan. 12. 1025.) C.: A szállítási megbízással a feladónak, a feladott dologra vonatkozó birtoklása meg nem szűnik. így a búzának elvétele következtében az azt feladó a sértett fél. Ekkép iá T. a törvény lendelkezését nem sértette meg az által, hogy a vádbeli lopást nem minősítette olyannak, a mely (miatt csak a sértett fél indítványára indítható meg a bűnvádi eljárás: a semmiségi panaszt elutasította. (1904. jan. 28. 827.) A rablás fogalma. 1877. C.: Az idegen ingó dolognak jogtalan elsajátítási czélból 344. habár erőszakos elvitele, nem állapítja meg a rablást, ha az erőszak nem a megtámadottnak teste ellen foganatosíttatott. (4207/889.)