Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

660 Btk. 342., 343. §í hogy az esetben, ha az indítványra a fentebbiek szerint jo­gosított, indítványát a törvényben meghatározott idő alatt vissza­vonja: ezen visszavonás a bűnvádi eljárás megszüntetését vonja maga után. (1883. okt. 18-án t. t. ü.) 1869- C.: A vagyonbukott segéde a tömeg leltározása alkalmá­val a szolgálati viszonynál fogva foglalkozván azi üzletben, ellene a leltározás közben elkövetett lopás miatt a bűnvádi eljárás csak a ká­rosított szolgálatadó indítványára tehető folyamatba. (1889. jun. 27. 2081. ez.) 1870. C: Vádlott azért, a miért vevőtársainak számadási ügyeit vitte, jelesül a közösen megvásárolt birtok vételárára az évi törlesz­tési részleteket beszedte, elkönyvelte, a beszolgáltatást teljesítette: tár­saitól állandó használatra kapott több hold földet s rendes évi dijul még évente 40 forintot. Vádlott tehát abban az ügykörben, a melyben a vád tárgyává tett cselekményt elkövette, a panaszosok fizetésében állt s igy a Btk. 358. s illetve 343. §-a értelmében a vádi alapjíáfc képező sikkasztás csak magánvádra üldözhető. (1898. máj. 18. 6695/97.) 1871. C.: Inditványinak minősítette az esetet, midőn a vádlott, mint lapszerkesztő tag rendes havi fizetés mellett volt alkalmazásban a sér­tettnél. (1902. nov. 13. 9754.) 1872. Nem-inditványivá nyilváníttatott a lopás: midőn a cseléd az albérlőt lopta meg (C. 1899. nov. 30. 1982. sz.); midőn vádlott unoka-öcs csak látogatóban volt nagybátyjánál, kit meg­lopott; ez még nem állapit meg «közös háztartásban való élést» (C. 1901. jun. 22. 3901. sz.); midőn vádlott cseléd-nagyanyjával együtt sértettnél lakott ugyan, sőt a takarításban segédkezett is, de sértett szolgálatában ő nem állott (C. 1901. okt. 10. 5999.): midőn az albérlő lopta meg a szállásadóját (C. 1902. jun. 28. 6277.). midőn vádlott apjának, akihez csak hálni járt, szolgálatadóját lopta meg (C. 1903. szept. 15. 7658.). 1873. C.: A Btk. 336. §. 7. pontjának minősítését megállapító szol­gálati hűség megsértésének büntethetősége a 343. §-ban megjelölt sér­tett felek indítványától lévén függővé téve s az indítványnak jogér­vényes visszavonása esetében tehát a szolgálati hűség megsértése nem képezhetvén elbírálás tárgyát: a szolgálati viszonyban nem állott közre­működők cselekménye önmagában, a szolgálati hűség megsértésének tekintetbe vétele nélkül bírálandó el. Ehhez képest a P. L. Józsefet tehelő lopás, mely önmagában erdei kihágást képez, nem vonható a Btk. 336. §. 7. pontjának minősítése alá és a vádinditványnak a má­sik tettesre B. Józsefre vonatkozólag lett visszavonása, a mennyiben káros a B, József ellen megindított bűnvádi eljárást kifejezetten a szolgálati viszonyra való tekintetből kérte megszüntetni, a szolgálati

Next

/
Thumbnails
Contents