Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 338. §. 657 datott ki ellene a büntetés, a mikor a másodízben 1891. évi májusban elkövetett lopás vétségeért kiszabott 20 napi fogházbüntetését 1892. évi augusztus 27-én már kiáltotta. A védelem azzal érvelt, hogy vádlott ennélfogva a második lopás elkövetésekor még büntetve nem lévén, visszaesőnek nem tekinthető, de nem lett volna alkalmazható a védelem szerint a Btk. 338. §-a azért sem, mert vádlott ellen ugyanazon bíróság előtt, ugyanazon időben különállóan folyamatban volt két bűnügy a Btk. VIII. fejezetében foglalt rendelkezések foganatosithatása végett egyesítendő lett volna és a vádlottra a Btk. 96. §-a szerint egy összbüntetés lett volna kiszabandó; igy a vádlott most, mikor a harmadik lopást elkövette, csak egyszer lett volna büntetve. Minthogy azonban a Btk. 338. §-a értelmében: «tekintet nélkül az ellopott dolog értékére büntettet képez a lopás, ha azt oly egyén követte el, aki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás, vagy orgazdaság büntette vagy vétsége miatt már kétszer volt megbüntetve», ami jelen esetben fenforog és minthogy a Btk. 338. §-a nem tesz különbséget arra nézve, hogy az előző két büntetés milyen sorrendben szabatott ki, hanem csak azt kívánja meg, hogy az utolsó büntetés kiállásától a vádbeli lopás elkövetéséig tíz év még el nem mult, ami a jelen esetben szintén nem történt meg és végül, minthogy a többször emiitett §. azt sem rendeli, hogy a tiz éven belül kiállított első két büntetés olyan legyen, amelyekben összbüntetés kiszabható ne lett volna: ennélfogva a közvédő semmiségi panasza alaptalan és elutasítandó volt. (1902. nov. 3. 9455.) 1864. C: Vádlott az első izben lopás miatt kiszabott büntetést 1867. nov. 9-én töltötte ki. Hasonló bűncselekmények miatt pedig 1885., illetve 1887. évben ítéltetett el másodszor. Első büntetésének kitöltésétől másodszori elitéltetéséig, illetve az ennek alapjául szolgáló hasoncselekmény elkövetéséig tehát tiz évnél sokkal több idő telt el. A Btk. 106. és 120. §-aiban meghatározott idő elteltével s feltételek alatt nemcsak a bűnvádi eljárás, hanem a kiszabott büntetés végrehajtása is kizárva van. Ezzel ellentétben a Btk. 338. §-ának nem tulajdonitható oly hatály, a mely a már kiállott büntetést minősítő körülményül fentartaná még az esetre is, ha a vádlott az első és második kitöltött büntetése között lefolyt tiz évi vagy még1 azt is meghaladó időköz alatt az ott megjelelt cselekmények egyikét nem követte el s ilyenért büntetés alá nem esett. Ennélfogva vádlott cselekményének minősiténél a Btk. 338. §-a alkalmazására nem találhat. (1896. ápr. 23. 4898.) — Azonos: C. 1893. aug. 23. 7561. sz., C. 1893. ápr. 25. 3265/1892. sz. ~ Ugyané kérdésre vonatkozik s a fentivel teljesen ellentétesen szól a C. következő t.-ü. döntvénye: 1865. (C. 74. sz. döntv.) Tekintet nélkül a lopott dolog értékére, a Btk. 338. §-a értelmében büntettet képez a lopás akkor is, ha az utóbb megbüntetett cselekmény elkövetésének időpontja 42