Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

658 Btk. 338., 342.. 343. §§. és az azt megelőzött büntetés kiállásának napja közt tiz évnél hosszabb idő folyt le, vagyis, hogy az emiitett §. utolsó bekezdésében kitett 10 éven tuli időköz csak az utolsó büntetés kiállása utáni időre bir vonatkozással. Indokok: A törvény magyarázatánál első sorban annak szövege és kifejezéseinek rendes értelme irányadó és az okfe.jtő magyarázatnak, valamint az analógia alkalmazásának csak akkor van helye, ha a törvény szövege többféle értelmezést enged meg, vagy ha a szószerinti értelem a törvény czéljával ellentétben állónak látszik. Tekintve, hogy a Btk. 338. §-a utolsó bekezdésének szószerinti értelme annyira világos, hogy meg nem tür más, különösen oly magyarázatot, mely szerint a lopás tekintet nélkül a lopott dolog értékére, nem képezne büntettet abban az esetben, ha — bár a minősítés alapjául szolgáló kétszeri büntetés közül az utolsó büntetés kiállásától a lopás elkövetéséig eiz év még el nem telt is — de az utolsó1 ós az azt megelőzött büntetés között tiz évnél hosszabb idő folyt le; tekintve, hogy a 338. §. utolsó bekezdésének szószerinti értelme nincs ellentétben e §. rendelkezésének czéljával, n.ert az a visszaesésben nyilvánuló és nagyobb szigort igénylő gonoszság (megátalkodottság) megtorlására irányul, amely gonoszság csak a legutolsó nyilvánulás alapján bírálható meg, tehát a törvénynek az a rendelkezése, hogy a tiz év csak az utolsó büntetéssel hozassék kapcsolatba, e czélnak teljesen megfelel. Tekintve, hogy a kérdésben levő tiz éves időszak semmi vonatkozásban sem áll a Btk. 120. §-a 4-ik, illetve 106. §-a 3. pontjáhoztekintve végül, hogy a 338. §. utolsó bekezdésében kifejezett rendelkezés az ugyanazon §-ban felállított szabálylyal szemben kivételt alkot, — kivételek pedig törvénymagyarázat utján ki nem terjeszthetők: ennélfogva a fenti értelemben kellett határozni. (1898. ápr. 29-én t. t. ü.) Indítvány családi és házi lopás esetében. 342., 343. §§. 1866. C.: A Btk. 342. §-a csakis a fel- vagy lemenő ágbeli rokonokat és nem ugy, mint a 78. §. «a fel- vagy lemenő ágbeli sógorokat» is emliti. H. Mihályné károsnő mint R. István vádlott mostoha nagyanyja, ha felmenő ágbeli sógorsági viszonyánál fogva vádlott hozzátartozójának tekintetik is, e minőségben a Btk. 342. s illetve 116. §-ában meghatározott jogkedvezménynyel vádlott javára nem élhet. (1904. szept. 9. 5171.) 1867. Vádlott tagja volt a «M. H. A.» czimü egyletnek, de utóbb abból kilépett. Tudta, hogy nővére a pénztárosa az egyletnek s tudta azt is, hogy