Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

656 Btk. 338. szerint miként minősül, hanem az, hogy az illető egyén a külföldön minő büntetési tétel alá eső cselekmény miatt volt büntetve és hogy a hazai és külföldi büntető törvényekben meghatározott büntetési tételek közül melyik enyhébb. A Btk. 12. §-ában kifejezett annak az elvnek hatályát, hogy az a törvény alkalmazandó, mely az elkövetés helyén enyhébb annál, amelyet a magyar büntető törvénykönyv megállapit, a Btk. 338. §-ának alkalmazásánál sem lehet mellőzni. Minthogy az osztrák büntető, törvény 460. §-a szerint a tolvajság mint kihágás hat hónapi fogságggal, a magyar büntető törvénykönyv 339. §-a szerint pedig a lopás vétsége egy évi fogházzal büntettetik: ezeknél fogva vádlottat illetően a Btk. 338. §-a szerinti minősítést meg kellett semmisíteni. (1902. máj. 27. 4895.) =• Azonos: Nem alkalmaztatott a Btk. 338. §-a, midőn vádlott előzőleg Bécsben lopás és csalás kihágása miatt volt büntetve (1900. febr. 1. 179.). 1860. C: Egyedül vádlott előadása, hogy lopásért kétszer volt büntetve, a Btk. 338. §-a szerinti minősítésre elegendő alap dl egymagában nem szolgálhat. (Iratszc-rüleg nem volt megállapitható a büntetett előélet, 1895. decz. 4. 11948.) b) Az előző büntetések kitöltése; az első és második büntetés közti időköz. 1861. C: Visszaesés, mint minősítő körülmény, csak akkor forog fönn, ha a vádlott a lopás elkövetése előtt, bűntett vagy vétség miatt előzően két büntetést teljesen kitöltött. (1890. szept- 19. 3207.) 1862. Vádlott azt a lopást, amely miatt a jbg. 1893. máj. 21-én elitélte, még az előtt követte el, mielőtt az 1893. máj. 7-én másik lopása miatt rá kiszabott büntetést kiállötta volna. A Btk. 104. §-ának figyelmen kivül hagyásával az üsszbüntetés kiszabását a jbg. elmulasztotta s a két büntetést rajta egymás után megszakítás nélkül hajtotta végre. Most egy harmadik lopása került elbírálás alá. C: Ezek szerint tehát sem a fentemiitett második lopásra nézve a visszaesés, sem pedig vádlottnak ezúttal elbírálás tárgyát képező (3-ik lopási) bűncselekményére nézve a megelőző másodizbeni büntetés után való ismétlés fenn nem forog. A Btk. 338. §-a csak azesetben alkalmazható, ha vádlott első bűnös cselekménye miatt kiállott büntetése után követi el ujabban az ott megjelölt cselekmények egyikét és az e miatt rászabott büntetésnek kínszenvedése után követ el harmadik hason törvényszegést. A 338. §. súlyosabb büntetése tehát jelen esetre alkalmazást nem nyerhet. (1896. jan. 15. 7542/1895.) = Azonos: C. 1888. ápr. 5. 2168. sz. (mert a bírói tévedés hátránvos következményei a vádlott terhére fel nem róhatók), — C. 1892. máj. 11. 3449. sz. 1863. C: Vádlott előzőleg lopás vétsége miatt a járásbíróság jáltal már kétszer volt ugyan büntetve, azonban az első ízben 1891. januárban elkövetett lopásáért 1892. évi október hó 15-én csak akkor mon-