Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

654 Btk. 338. ujabb gyakorlat afelé az egyedül helyes álláspont felé kezd hajolni, hogy a Btk. 337. §. alkalmazásához a fegyver-viselés tényén felül, még annak is bizonyítást kell nyernie, hogy e tény a lopási szándékkal egybefüggött, vagyis, hogy a tolvaj egyenesen és épen azért vitt fegyvert magával, hogy a lopást annál bátrabban elkövethesse. Visszaesésben elkövetett lopás. a) Előző büntetendő cselekmények és büntetések. 1853. (C. 43. sz. döntv.) Tekintve, hogy ugy a bűntett, valamint a vétség kísérlete — ez utóbbi a Btk. 65. §-a utolsó rendelkezésének esetében — épen ugy képez büntetendő cselekményt, mint a bevégzett bűntett vagy vétség; tekintve, hogy amennyiben a Btk. különös részében egyes esetekre vonatkozólag ellenkező rendelkezése nem tartalmaztatik, — 126. §. 4. pontja, 203., 296., 335., 349. §. 2. pontja — a kísérlet és a bevégzett büntetendő cselekmény között más külömbség nem létezik, mint az, hogy a kísérlet enyhébben, a Btk. 67-ik, továbbá annak 136. és 427. §§-ai eseteiben pedig — mely utóbbi két szakasz a bevégzett bűntettre is kiterjed — épen nem büntettetik; tekintve, hogy a fentebb megjelölt szabály képezi okát annak, hogy a kivételképen megjelölt helyeken kívül a Btk. különös részében a kísérletre vonatkozólag külön rendelkezés nem tartalmaztatik; tekintve, hogy a kísérletre vonatkozó külön rendelkezések elmaradásából és a Btk. általános része IV. fejezetének rendszerint az egész Btk. területére kiterjedő hatályából egyenesen az következik, hogy a különös résznek a bevégzett bűntettre vagy vétségre megállapított rendelkezései azon bűntett vagy vétség kísérletére is — mindazonáltal a 'már kiemelt megszorítások mellett — egyaránt alkalmazandók; tekintve, hogy azon általános szabályból származik azon további következmény is, mely szerint ugyanazon tettes ellen rablás, zsarolás, lopás.' sikkasztás vagy orgazdaság miatt az utolsó e nemű cselekményét megelőzőleg két izbeli, de hatályukat még el nem vesztett büntetések esetében a 338. §-nak és a 340. §-nak a 338. §-ra vonatkozó rendelkezése épen ugy alkalmazandó, ha az előbbi büntetések alapjául szolgált cselekmények, bevégzett büntettet, illetve vétséget képeztek, mintha azon büntetések az emiitett büntettek, illetőleg vétségek kísérlete miatt állapíttattak volna meg; tekintve végre, hogy azon törvényhozási szempont, mely a kivételes esetekben a visszaesést külön rendelkezés alá veszi — az előbbi büntetések hatálytalansága miatti fokozása a büntetésnek — a bevégzett bűntettnél és vétségnél épen ugy fenforog, mint a megkísértettnél: