Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 337. §. 653 rülméiiy tehát, hogy (a lopás alkalmával; a vasvilla a vádlott szeke­rén volt, a Btk. 337. §-ában kifejezett fegyverviseléssel azonosnak nem tekinthető. (1894. máj. 2. 958/1893.) 1848. Pécsi T.: T. Miklós vádlott a sértett fél pinczéjének fel­törésére használta a fejszét s akkor, midőn őt B. János csősz meglepte, azonnal eldobta és futásnak jredt. Ily körülmények között a különben is gazdasági eszközt képező fejsze a Btk. 337. §-ában emiitett fegyver­nek nem tekinthető: a Btk. 337. §-a mellőztetett. C: Hh. (1894. máj. 23. 741.) = Azonos: C. 1897. máj. 28. 3757. sz. (a lopás bűntettének kísérlete, tekintettel arra, hogy a fejszét, mint a lopás végrehajtásához szükséges esz­közt, vitték a vádlottak magukkal: a Btk. 337. §-a szerint nem volt mi­nősíthetők). 1849. C: Vádlottak, mikor hazairól elindultak, a vasvillát ma­gukhoz vették ugyan, de még akkor a lopás elkövetésére nem is gondol­tak, így a náluk volt vasvilla mint fegyver a lopással összefüggésbe nem hozható, ennélfogva cselekményük minősítésénél a Btk. 337. §-a .he­lyet nem foghat. (1895. márcz. 1. 5449/1894.) 1850. C: Vádlottaknál a kukoriczalopás idején egy kis fejsze volt és pedig azért, hogy azzal magukat megtámadtatás esetén védelmezzék. Minthogy a mezőrendőrségről szóló 1894: XII. tcz. 93. §-a, a Btk. 337. §-ában meghatározott minősített lopásról egyáltalában emütést nem tesz, következőleg ezen esetre vonatkozóan a Btk. intézkedése, tekintettel az ilykép elkövetett cselekménynek ugy a személy-, mint a vagyon­biztonságra nézve veszélyességére, hatályban maradottnak tekintendő. A Btk. 337. §-a szerint minősítette az esetet. (1895. szept. 11. 6924.) = Azonos: C. 1896. nov. 6. 11,511/1895. sz. 1851. C: Az a körülmény, hogy a vádlottnál a lopás elkövetése­kor balta volt, tekintve ennek a tárgynak közhasználati jellegét és te­kintettel vádlottnak, mint kondásznak foglalkozását és életmódját, nem esik a Btk. 337. §-a alá. (1903. ápr. 22. 3565.) 1852. Temesvári T.: A Btk. 337. §-a alkalmazhatóságának nem képezi feltételét, hogy a tolvaj a lopás véghezvitele, avagy előmozdí­tása czéljából fegyverkezzék fel. A lopás abban az esetben is büntettet képez, ha a fegyver véletlenül volt nála, vagy mert azt hivatásánál fogva viselni szokta. C: Hh. (1900. márcz. 21. 9537.) = Azonos: C. 1894. okt. 2. 7571. (mit sem változtat az, hogy a vádlott a fejszét nem a lopásnál való használat végett vitte magával); — C. 1903. ápr. 30. 3887. (a törvény nem tesz különbséget a között, hogy a lopás elkövetésekor a fegyvert olyan egyén viselte, aki azt hivatali állá­sánál fogva hordja). = Arra nézve, hogy a lopás elkövetésekor való fegyver-viselésnek oka, minő befolyással legyen a lopásnak a Btk. 337. §-a szerint való minősitésére vagy az e §. szerint való minősités mellőzésére: a gyakorlat •— mint a közölt határozatokból látható — teljesen ingadozó és épen nem megállapodott. Az

Next

/
Thumbnails
Contents