Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

652 Btk. 33H. §. 9. és 10. p., 337. §. Közhivatalnok által elkövetett lopás. 336. §• 9. p 1844. Vádlott díjnok volt a kir. járásbíróságnál; hivatali esküt nem tett. Egy felebbezési beadványról az azon volt 5 frtos bélyeget levette azzal a szándékkal, hogy a felülbélyegezési jel eltávolításával azt saját javára használja. A felülbélyegzésnek el nem távolithatása miatt azonban a bélyegjegyet nem használhatván, azt károkozás vagy károsításnak megkísérlése nélkül megsemmisitette. Vádlott továbbá egy végrendeletről s a biró szobájában fekvő ügydarabokról is levett bélyegeket. C: Vádlott ámbáir csak dijnoki minőségben volt a járásbíróságnál alkalma2va s hivatalos esküt nem is tett le, külön'ís hatósági megbízatása körében a Btk. 461. §. értelmébeni közhivatalnok volt. A kérdéses bélyegiegyek nem tekinthetők reá b;zott dolognak, amelyeknek jogtalan eltulajdonítása vádlott részéről a Btk. 462. §-;a alá eső hivatali vagy pedig a 355. §. alá eső sikkasztást fogná képezni, hanem a bélyegjegynek leszedése és jogtalan eltulajdonítása a Btk. 333. §-ában meghatározott lopást képezi. Ezen lopási cselekményeket vádlott közhivatalnoki minőségben, közhivatalnoki jellegének felhasználásával és az eszményi egységet képező hivatali hűség megszegésével követte el. Ezeknél fogva vádlott ellen a Btk. 333. §. alá eső s a 336. §. 9. pontja szerint minősülő egy lopás büntette forog1 fenn. (1893. szept. 13. 530.) Hatósági megbízás színlelésével elkövetett lopás. 336. §. 10. P. 1845. G: A Btk. 336. §. 10. pontja szerint minősül vádlott azon cselekménye, hogy azzal megbízott közegnek adta ki magát, hogy a dohánycsempészeket le kell tartóztatnia és igy Jutott sértett pénzéhez, aki azt önként adta oda. (1886. Jul. 2. 4265.) Fegyveres lopás. 337. §. 1846. C.: A Btk. 337. §-ában emiitett «fegyver»-nek veendő minden olyan szúró, vágó, ütő és robbantó eszköz, amelynek törvényellenes használatából sérelem származhatok. Vádlott a dorongot a lopásnál, mint fegyvert hordozta, a T. Ítéletének a Btk. 337. §. mellőzésére vonatokzó intézkedése megváltoztatik. (1896. okt. 21. 9635.) = Ehhez képest a Btk. 337. §-a szerint minősíttetett a lopás, midőn a vádlottnál a lopás elkövetése alkalmával fejsze volt (C. 1894. okt. 2. 7571); —- pisztoly volt, mert «a pisztoly akár töltve, akár töltetlen: mint támadásra és védelemre egyaránt alkalmas eszköz, mindig fegyver» (C. 1895. ávr. 3. 2701.); — balta volt (C. 1899. nov. 21. 2979.). —- Ellenben a csupán támaszkodásra használandó, hegyezett szögben végződő bot sem ennél a minőségénél fogva, sem vaskarikával ellátott volta miatt fegyvernek nem tekinthető (C. 1896. okt. 1. 2515.). = A gyakorlat erősen tartja magát — a «fegyver» technikai fogalmával szemben — annál az állandóan elfoglalt szigorú álláspontnál, hogy <^fegyver>- minden eszköz, amivel másra nézve az ő életére vagy testi épségére nézve veszélyes helyzetet lehet teremteni. 1847. C: A mezei munkával foglalkozó emberek, különösen a nyári és őszi munkaidőben a vasvillát rendesen szekerükön hordják; azon kö-