Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

636 Btk. 336. §. 3. p. 1789. A benyulással elkövetett lopás a Btk. 336. §. 3. pontja szerint minősíttetett: midőn v. a csűr léczeit kitörte és az igy csinált nyíláson keresztül nyuit be (C. 6161/1889.); — midőn vádlott maga erőszakkal nyitotta ki az ablakot, amelyen keresztül benyúlt (C. 1890. jun. 25. 2701.); — midőn vádlott a tőle káros által, ételnemüek megőrzésére kibérelt szobának bezárt ajtajla. s az ajtóragasztó közé egy fejszét illesztett és az ekként csinált nyíláson keresztül, a szobában őrzött kukoriczát az ő rendelkezésére is álló konyhába kapargatta ki (jC. 1890. decz. 10.); — midőn vádlott az ablaküveget pótló papirlapot benyomva, nyúlt be (C. 1897. febr. 18. 5314.); — midőn vádlott a kunyhó falának tégláit kézzel kibontván, a kunyhóban tartott tyúkokat az ekként keletkezett nyíláson szedte ki (C. 1899. jan. 10. 2533/1898.); — midőn vádlott maga törte be az ablakot, melyen keresztül benyúlt (C. 1901. szept. 24. 5662. sz.). 1790. A benyulással elkövetett lopás nem minősíttetett a Btk. 336. §. 3. pontja szerint: midőn vádlott a kertajtó lakatját az ajtón levő repedésen keresztül levette (C. 1883. okt. 12. 6494.); — midőn vádlott a nyitott ablakon keresztül horoggal belenyúlva, követte el a lopást (C. 1890. decz. 9. 6281.); — midőn vádlott nyitott ablakon keresztül kezével történt benyulás mellett követte el é lopást (C. 1895. decz. 19. 2369.); — midőn vádlott a pinczébe oly módon hatolt be, hogy kezével az ajtón levő lyukba benyúlva, a belül alkalmazott, reteszt félrehúzta (C. 1898. ápr. 26. 7472/1897.); — midőn vádlott az ajtó mellett levő ablaknak megrepedt, illetőleg már betörve volt üvegtábláját kiszedte és az ekként támadt nyiláson kezével be is nyúlt, hogy az ajtó reteszét félretolja, majd pedig társa egy bottal az ablak üvegén át benyúlva, visszatolta az ajtót belülről elzáró tolózárt (C. 1902. jul. 1. 6447. sz.). — Állandó gyakorlat, hogy a felmászás nélkül benyulással elkövetett lopás csak akkor esik a Btk'. 336. §. 3. pontja alá, ha a nyilást, melyen keresztül a tolvaj benyúlt, ő maga csinálta; ellenben a már létező nyiláson keresztül való benyulás nem minősiti a lopást a Btk. 336. §. 3. p.-ja szerint. 1791. C: Vádlottak a falu végén levő, községi kovácsmühelynek használt és köröskörül nyitott ereszszel biró épület padlásába oly módon hatoltak be, hogy a falhoz támasztott kocsi elejére felhágva, a, földszinttől két méter magasságban levő padlásba a nyitott ereszen át bebújtak s az ott elhelyezett aszalt gyümölcsből mintegy 5—6 korona értékű menynyiséget elvettek. Vádlottaknak ez a cselekedete a bemászás fogalmát teljesen kimeríti, mert vádlottak az aszalt gyümölcshöz való hozzáférhetésének akadályát csakis a bemászással küzdötték le; cselekményük la Btk. 336. §. 3. pontja szerint minősül. (1902. jun- 18. 5842.) 1792. C: A tettesnek nagyobbfoku gonoszsága egyaránt érvényesül azon esetben, midőn a tolvaj tévesen bezárva hívén a véletlenül záratlanul hagyott ajtót, ezért mászik be a lopás elkövetése czéljáből a magas kerítésen, valamint azon esetben is, midőn csakugyan be lévén zárva az ajtó, másképen mint a kerítésen való bemászással nem képes bejutni az elkövetendő lopás színhelyéül kijelölt udvarba. Ennek foly-