Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 336. §. 3. p. 635 = Azonos: C. 1895. szept. 29. 6058/1894. sz., C. 1897. jun. 10. 10,897/1896. sz. — Állandó gyakorlat. Bemászással, felmászással, benyúlással elkövetett lopás. 1783. Megállapította a C. a bemászást, midőn: a kerítés 8 láb magas volt (C. 1899. máj. 22. 985.); — a kerítés 1 ölnél magasabb volt (1899. szept. 27. 1736.); — a kerítés IV2 méter magas volt (1901. nov. 30. 7248.); — a padlás, hova a vádlott felmászott: a földszinttől 2 méter magasságú volt (1902. jun. 18. 5842.); — továbbá akkor, midőn vádlott a parton hagyott csónakon leevezve hatolt be a hajómalomba, mert az ilyen módon behatolás az akadályok leküzdésének s ezzel a vakmerőségnek azt a mérvét foglalja magában, melynek alapján a csónakba s ez által a malomba bemászásnak bűntetté minősítő körülményét az elsőbiróság helyesen állapíttatott meg. (1898. aug. 24. 8017.). 1784. Nem állapítótta meg1 a C. a «bemászást»: midőn a kerítés 4 láb magas volt (1899. jun. 5. 44.); — midőn a kerités 1 méter mgasságot kevéssel meghaladó volt (1896. ápr. 1. 3634.); — 1 méter magasság esetében (C. 1882. decz. 5. 5799., 1886. jun. 9. 1816., 1882. okt. 5. 7622.); —. midőn a kerités csak 34 cm. magas volt (C. 1891. okt. 14. 3234.); — midőn a kerités fél öl magas volt (C. 1891. febr. 12. 8155/1890.). 1785. C.: Bezárt lakásba, a bejáratul nem szolgáló ablakon át való behatolás a bemászás fogalmát kimeríti és közönyös az, hogy az ablak a föld színétől mily magasságban van. (1896. jan. 31. 119.) 1786. K db S S 3, 1 T.: Vádlottak a lopást akként követték el, hogy a bekerített és "becsukott udvarra a kapu alatt levő széles nyíláson hatoltak be. így az udvarba, olyan, a bejárásra nem használt helyen és módon jutottak, melynek felhasználása a Btk. 336. §. 3. pontjában feltételezett «bemászás» fogalmát kimeríti. C: Hh. (1897. jun. 3. 10,385/96.) > 1737. Vádlott a ház padlásának 5 méter magasan lévő szelelő lyukán keresztülmászván, testének csak egy részével jutott be a padlásra s így lopott onnan. C: A «bemászás» jellege nem változik, ha vádlott nem az egész testével, hanem annak csak egy részével jutott is az épületbe. (1899. febr. 1. 4013/98.) 1788. C.: A Btk. 336. §. 3. pontja alá esőnek minősítette a lopást, midőn a tettes a feljárásra ugyan rendesen használni szokott, de az udvaron más helyen, bár közel állott létrát a padlás-ajtóhoz vitte és ezen ment föl a padlásra. (1889. jun. 13. 2306.) = Azonos: C. 1898. nov. 16. 4956. = A gyakorlat azt az irányzatot követi, hogy a felmászás csak akkor minősít a Btk. 336. §. 3. p.-ja szerint, ha a tolvaj maga teremti elő magának az eszközt, melyen keresztül felmászik a lopás elkövetése végett; ha ellenben a felmászásr<! használt eszköz már ott volt azon a helyen, ahol a tolvaj felír ászott: akkor a Btk. 336. §. 3. pontját rendszerint nem állapítják meg.