Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

634 Btk. 336. §. 3. p. lott a sértettnek kilincscsel (a kilincs kívülről való kihúzásával) becsukott konyhaajtóját vasvilla ágának a kihúzott kilincs helyére bedugása által felemelte. A becsukott konyhaajtónak felemelésére tehát sem jelentékenyebb erőt nem alkalmazott, sem az elzáró készüléket meg nem sértette, hogy annak erőmüvi összefüggését erőszakosan megszüntesse, sem pedig a vasvilla ágát kulcs gyanánt nemi használta, hanem az egyszerűen az ajtónak, mint elzárási készüléknek felemelésére szolgált: ezeknélfogvai a /vádbeli tettl a Btk. 336. §-ának semí a 3., sem a 4. pontja alapján minősített lopás ismérveit ki nem meriti. (1902. okt. 31. 9412.) — Ugyanez áll a feltörésről is. L. alább. 1780. C: Betöréssel elkövetettnek s a Btk. 336. §. 3. pontja alá esőnek minősíttetett a lopás, midőn: = Vádlott feltárta a burgonya-vermet (C. 1885. nov. 10. 7066. sz., — ellenkező: C. 1889. évi 3103.); — vádlott olyan, már nyitott helyről lopott, ahol egy előző lopás alkalmával ő törte fel a zárat (C. 1885. nov. 12. 4750 sz.); — vádlott megfúrta a magtár oldalát (C. 1890. évi 9855. sz.); — vádlott kihúzta a lakatot tartó szeget (C. 1890. nov. 4. 2191. sz.); — vádlott a boltajtó keresztvasát egy csipővassal a helyéből kiemelte (C. 1893. ápr. 13. 10,737/1892. sz.); — vádlott a lakattartó vasat könnyű szerrel tudta szétfeszíteni; ez a betörés jogi fogalmát meg nem változtatja, vagyis a lakat letöiéséhez használt erőszak kisebb foka az erőszakos behatolásnak bűntetté mjrősitő hatását meg nem szünteti (C. 1902. máj. 13. 4453. sz.); - vádlott a zárt szobaajtón levő üvegtáblát a ragasztó anyag («kitt») lekaparása után kiemelte (1902. okt. 20, 9064. sz.). 1781. Nem minősíttetett a lopás betöréssel elkövetettnek: = Midőn a vádlott a fareteszszel elzárt ajtón a fareteszt félretolta (C. 1882. jun. 22. 2470. sz.); — midőn vádlott a madzaggal lekötött ajtón a madzagot elvágva, ment be a házba (O. 1882. jun. 28. 4938. sz.); — midőn vádlott az ajtó reteszén lévő láncz elszakítása után ment be a házba s így hatolt be az udvarra (C. 1882. jun. 29. 4948. sz.); — midőn vádlott a nádfalat, szétfeszítette (C. 1889. évi 3860. sz.); — midőn vádlott a sövénykeritést szétfeszítette (C. 1889. évi 723. sz.) ; — (midőn vádlott a kötéllel bekötött ajtót ugy nyitotta fel, hogy a kötelet elvágta (C. 1891. ju". 7. 366. sz.); — midőn vádlott a góréról egy kettéhasadva volt deszkát letépett és az igy keletkezett nyíláson keresztül lopott tengerit (C. 1899. nov. 8. 3631. sz.). 1 ! i 1 ' ' I ' ' rtl "I 1782. Vádlottak a sértett bezárt raktárából két egymásután következett éjjel, a magtár vályog-falának két helyen történt kifurásával készített nyiláson át búzát <'pergettek» ki, s azt a magukkal vitt zsákokban felfogva, elvitték s elárusítván, árát maguk között megosztották. C: Vádlottak, a lopásokat külön akaratelhatározással, különböző időben és a lopás egyik tárgyi elemének: a betörésnek, két ízben történt megvalósításával követték el. Ott, a hol két betörés van, mint jelen esetben, a folytatólagos s ennélfogva egy büntettet képező lopás physikailag ki van zárva, mert a folytatólagosság csak egyszerű lopásoknál lehetséges. A sértett jogalany ugyanazonossága sem egységesitheti az önmagukban befejezett egészet képező különálló cselekményeket. Két lopás büntette (Btk. 333., 336. §. 3. p.) állapíttatott meg- (1893. máj. 4. 10,684/92.)