Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 334. §. A lopott dolog értékének meghatározása. 1756. C.: A lopott dolog- értékének az veendő, a melylyel a lopás 334. §. idején birt, (1896. jan. 10. 12,178/95.) 1757. C.: A Btk. 334. §-a szerint a lopott dolog értékének nem az veendő, a melyért azt a károsított «odaadta volna», hanem az, amely annak valódi, azaz forgalmi értékét képezi. (1885. márcz. 31. 318.) = Ellenkező, és talán egyedül álló kijelentés: C. 1899. decz. 6. 10,812. sz. : (a Btk. 333. §-a a lopás tényálladékának alkateleméül azt, hogy az elvont idegen ingó dolog forgalmi értékkel birjon, nem állítja, fel). 1758. Vádlott a község erdejéből szőlő-karókat lopott. C. : Sz. vármegye érték- és árszabályzata szerint a fenyőszőlőkaró értéke darabonként 15 kr.-ban állapíttatott meg; a büntetőjogi beszámításnál ezt az értéket, nem pedig a lopott dolog eladásából a vádlott kezéhez befolyt vételárat kell alapul elfogadni. (1896. okt. 23. 459. szám.) 1759. C: A vádlottak által elvett rézgálicznak a sértett fél értéket nem tulajdonit és az, miszerint a rézgálicznak' értéke lett volna, más módon sem Volt megállapítható. Ennélfogva a lopás nem volt megállapítható. (1893. decz. 14. 4718.) = Azonos- Töredék, melynek maga a káros íél különös értéket nem tulajdonít: lopás tárgyát nem képezi (C. 1890. febr. 20. 8001/1889. sz.). 1760. M. Helén és 71 társa egy szőlő-telepről együtt 55 frt 50 krt érő szőlőt loptak. Budapesti T. : Ha egy büntetendő cselekményt többen egyszerre és együttesen követnek el és meg1 nem állapitható, hogy a terheltek egyénenként mely dolgot és mily értékben tulajdonítottak el: a tettesek mint tettestársak vönandók felelősségre és az okozott kár összege a terheltek száma szerint el nem osztható. E szerint a cselekmény minősítésénél az eltulajdonított dolgok egész értéke az irányadó. Ebben az esetben a kárösszeg 111 K-t tesz ki: a cselekmény a Btk. 334. §-a szerint lopás bűntettét képezi. (1897. nov. 16. 11667.) 1761. Szegedi T.: Vádlott már a korcsmában való időzéskor tudta, hogy sértett félnél mellénye belső zsebében 1500 forint összeg van. Az ő szándéka tehát kétségtelenül nem a 2—3 for'nt értékű mellény ellopására, hanem a sértett félnél levő nagyobb összegű pénz ellopására irányult akkor, midőn a sértett után ment és utána a nyitott lakásba bemenvén, a sértett ágya alá rejtőzött, ahol azonban éppen akkor, mikor a sértett feje alatt levő mellényhez nyúlt, észrevétetvén, elfogatott. Az a körülmény, hogy sértett neje a pénzt férjének belső mellényzsebéből kivette, a vádlott által megkisérlett lopást vétséggé nem minősíti, mert az ő szándéka az általa is nagyobb összegűnek tudott pénz elvételére irányult s ha azt a mellényben nem találhatta volna is fel, az sincs kizárva, hogy azit más helyen is kereste volna. ¥ádlottt