Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 338. §. B p e s t i T.: Ily tényállás mellett vádlott eljárásában a Btk. 333. §-ába ütköző lopás egyik lényeges alkateleme, t. i. az eltulajdonitási czélzat teljesen hiányzik: a lopás tényálladéka meg nem állapitható. (1893. decz. 13. 7808.) C: Hh. (1895. jan. 11. 1876/94.) = Ha eltulajdonitási szándék fenn nem forgott, az elvétel egymagában véve a cselekményt lopássá nem teszi: ez állandó gyakorlat. Ehhez képest felmentetett az, aki mint regale-bérlő az italmérési jog megcsonkítása ellen való védekezésképen vette el sértettől a más helyről szállított pálinkát (C. 1888. évi 3418.); — aki a megvett föld termését elvitte, nem tudva, hogy az külön másnak adatott el (C. 1889. okt. 17. 8171.) ; — aki nem tudta, hogy a terület, melyről a szénát lekaszálta, másé, mert az árviz-ki öntések a mesgyét homokkal öntötték el (C. 1890. szept. 19. 7400.); — aki szomszédja rétjéből is lekaszált egy négyszögölnyi területet, nem vévén észre a határt, de a sértett figyelmeztetésére a füvet szekeréről azonnal lehányta és kártérítést is ajánlt fel (C. 1892. decz. 7. 10,873J; — aki 36 drb fa Ievághatására fizetvén be a dijat az egyház pénztárába, mégis 101 darabot vágott le, de az azok után járó dij kifizetésére azonnal hajlandónak nyilatkozott (C. 1894. jun. 25. 5748.). 1737. Bpesti T.: Midőn a tulajdoni jog vitás, annak a kérdésnek megoldása, hogy a tulajdonjog kit illet: nem a büntető, hanem a pol-* gári bíróság hatásköréhez tartozik. A tulajdonjog vitás voltánál fogva büntetendő cselekmény meg nem állapitható. C: Hh. (1891. máj. 6. 388.) 1738. Apa tini jbg.: Vádlott a panaszos földjéről elhordott 14 buza-kévét. Mentségül azt hozta fel, hogy a kérdéses ingatlan tulajdonjoga vitás. Minthogy azonban a kérdéses ingatlan tulajdonjoga iránt a pert addig folyamatba nem tette, e szerint a tulajdonjog vitás volta beigazolva nincsen. A cselekmény a lopás tényálladékát megállapítja. (1893. jan. 17. 1974.) Szegedi T.: Hh. (1893. máj. 30. 2585.) C: A felebbezést visszautasította. (1893. okt. 18. S038.) = Állandó gyakorlat, hogy a tulajdonjog vitás volta, a vitás dologra vonatkozólag, büntetendő cselekmény megállapítását kizárja. Annak megkövetelése, hogy a vitásság beigazolása végett per indittassék (1738. sz. eset), egyedül állónak tekinthető. Általában elegendőnek fogadják el a bíróságok, ha a terhelt bármi módon valószínűsíti a tulajdonjog vitás voltát. = A tulajdonjog vitás voltánál fogva nem állapíttatott meg a lopás: Midőn az egyik tulajdonostárs közös tulajdont képező kovácsszerszámot vitt el (0. 1889. decz. 23., 3926.): — midőn vádlott a röviddel az előtt még közös udvarról elvitt egy fahengert és azt oly épület javításánál használta fel, melynek fentartása a sértettnek is érdekében állott (C.1890. febr. 19. 2269.); — midőn a férj nejétől az ágynemüket vitte el (C. 1891. febr. 26. 1186.); — midőn a férjével együttélő nő a közös háztartásban használt ingóságokat vitte el (C. 1891. márcz. 6., 11,488/1890.); — midőn terhelt a templomból elvitetett széket általa maga részére csináltatóttnak és igy sajátjának állította s a templomgondnok maga sem tudta, hogy az a szék a templom tulajdona-e (C. 1891. máj. 6. 388.) ; — midőn a különváltan élő házastársak a közösen szerzett ingatlan termését vitték el egymás elől (C. 1892. szept. 13., 2338.); — midőn a házasságon kivül, huzamosb időn keresztül egymással szoros benső viszonyban élt férfi és nő közül, a férfi a nő házában meg! alván, a nő a kettőjük közös nevére betett 3591 frt 09 kr. takarékbetétet kivette és saját nevére helyezte el újból takarékba s a férfi után