Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 333. §. 621 előzőleg egyetértésben volt, nem a Btk. 370. §-ba ütköző orgazdaságnak, hanem a vádlott társai által véghezvitt lopásban való bünsegédi közreműködésnek tényálladékát állapítja meg. C: Hh. (1892. decz. 23. 5166.) *=? Állandó gyakorlat, hogy a lopott dolognak «előzetes egyetértés»-se\ való megszerzése nem orgazdaságot állapit meg, hanem magában a lopásban való bünsegédi minősítést vonja maga után. Ehhezképest bűnsegédként ítélte el a C. azt, aki részt vévén a betöréses lopás kísérletében, attól önként elállott és így ezen a czimen büntetlen maradt, de a társa által ugyanott tovább folytatott lopásból szerzett és általa hozzá vitt pénzből részt fogadott el (1893. jan. 11. 7223/1892.); — azt, aki a tolvajnak előre megmondta, hegy ha lop búzát, csak vigye hozzá, ő meg fogja venni tőle. s a lopott és hozzávitt búzát aztán tényleg meg is vette (C. 1894. jun. 13. 11,260/1893.); — a (gazdát, aki előre tudva, hogy cselédje a község erdejéből lopott karókat hoz neki haza, azokat elfogadta (C. 1896. okt. 23. 459.); — azt, aki a közvetlen tettesre az utczán várakozván s vele egyetértve, tőle a lopott libákat átvette s tova vinni segített (C. 1897. nov. 3. 702.) 1725. Sértett meglopatása ugy történt, hogy három egyén közeledett feléje, kettő, t. i.: H. M. és B. J. tőle 4—15 lépésnyire megállott, a (harmadik K. B. A. pedig vele szóbaállt, megölelgette s ez alatt pénztárczáját tőle ellopta. Ezután K. B. A. két társához menvén, velük együtt eltávozott. C.: Ez, a (helyzet s ez az eljárás azt bizonyítja, hogy a három vádlott előzetes egyetértésben volt arra nézve, 'hogy a sértett felet meglopják. H. M. és B. J. az alatt, míg K. B. A. a' sértetts fél tSártezájátl "kilopta, a sértett fél körül voltak s így jelenlétükkel K. B. A. cselekvő erejét növelték, tehát mint segédek működtek közire a lopás bűntettében. (1898. decz, 9., 2003.) — Ehhez az elvhez képest bűnsegéddé nyilváníttatott az is, aki a tettessel előzetesen egyetértve, jelen volt a lopás elkövetésénél és eltűrte, hogy a közvetlen tettes a lopott pénzt az ő zsebébe csúsztatta (C. 1898. decz. 9. 11.301.); — aki előzetes egyetértés alapján a lopás elkövetésénél a közvetlen tettest a testével elfedte a közönség elől (C. 1896. jan. 14. 6369/1895.); — aki más társaival együtt csak azért volt jelen előzetes egyetértés után a lopás véghezvitelénél, hogv a sértettet körülfogva, őt ide-oda lökdössék és ezzel elvoniák figyelmét a tettestől, ki az alatt sértett zsebeiből a dolgot ellopta (C. 1902. aug. 26. 7619.). 1726. C: Vádlott, addig, mig társa az ablakon kiadogatta a lopott ruhanemüeket, távolabb őrt állott. Közreműködése a lopásnak bünsegédi minőségét állapítja meg. (1897. évi 289.) = Állandó gyakorlat. 1727. F. J. és Cs. I. vádlottak összebeszéltek F. I. és V. A. vádlottakkal, hogy ők bemennek G. G. káros lakására és őt szóval tartják az alatt, mig F. J. és D. A. a káros dohányát a padlásáról ellopják; így is történt. Nagyvjáradi T.: F. J. és Cs. I. vádlottak e cselekménye a tettestársi minőséget meg nem állapitja és pedig azért nem, mert véghezviteli cselekményt nem végeztek, Ihlanem csak a lopást könnyítették, illetve előmozdították. A miért is F. J. és Cs. I. vádlottakat mint bűnsegédeket (Btk. 69. §. 2. u.) kellett bűnösöknek nyilvánítani. — C: Hh. (1899. jan. 3. 1191/98.) = L. még a Btk. 69. §. 2. p.-jánál közölt eseteket.