Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

620 Btk. 333. §. 2 írt 75 krt a saját kabátja zsebébe már elhelyezte (C. 1893. jan. 19. 12,582/1892.); vádlott a sértett boltjában vásárlás ürügye alatt megjelenvén, néhány kendőt ködmöne alá rejtett s az ajtó felé közeledett (C. 1893. febr. 23. 1009.); vádlott az idegen termést lekaszálta és már keresztekbe rakta (C. 1S93. ápr. 18. 1077.); vádlott a padlásról már lehozta a szalonnát (C. 1893. máj. 16. 11,709/1901.); vádlott a sértettől elvett pénztárczát már kezében tartotta (C. 1893. okt. 31. 10,175.); vádlott a kosarát _ a sértett tüzelőfájával már telerakta, amikor észrevevén, hogy tetten kapják, a fát kosarából kiöntötte s a fát visszahagyva, elmenekült (C. 1894. febr. 1. 3371/1893.); vádlott sértett zsebéből jegyzőkönyvét, melyben 7 írt volt, már kivette, iaimikor sértett a kezét azonnal megragadta (C. 1895. ápr. 8. 7245/1894.); vádlott sértett udvaráról, a nyitott kocsiszínből 5 drb kaszát leemelt; ekkor tetten éretvén, a kaszákat ott hagyta és elmenekült (C. 1896. ápr. 1. 3634.); vádlott a két .kereket lecsavarta már és az2al távozóban a kerítés felé mintegy 80—90 lépésnyire vitte (C. 1890. szept. 27. 1736.); vádlott a bányából 365 K.-t érő aranyérczet már zsákjába helyezett (C. 190. febr. 15. 1369.). = Ezeknek az eseteknek megfelelően állandó gyakorlat, hogy a lopás befejezettnek tekintetik, mihelyt a tettes az idegen ingó dolgot jogtalan eltulajdonítás czélzatával a helyéről már kimozdította és hatalmi körébe vonta (az 1902. febr. 15-én kelt 1369. sz. C.-i határozat szerint: «őrizete alá vette»). = Ellenkező: Vádlott a sértett szobájába bemenve, ott a sértett dolgát már zsebre dugta és a váratlanul hazaérkező sértett elől az ágy alá bujt, hol aztán reáakadtak; — a 0. mégis a lopásnak csupán kisérletében nyilvánította bűnössé, mert vádlott a helyszínéről még el nem távozván, az ellopott dolog még a sértett birlalatából elvittnek nem tekinthető.» (1900. febr. í4. 9511.) í 1723. Budapesti T.: Elfogadva azt, Ihiogy a zseb, melybe vádlott lopás szándékkal belenyúlt, üres volt, vádlottnak cselekménye a lopásnak kísérletét azért állapítja meg', mert vádlott szándéka oda irányult s czélja az volt, íhlogy az első osztályú utasokat a lehetőség szerint meglopja és semmi sem igazolja azt a feltevést, bJogy vádlott kizárólag abból az egy zsebből akart lopni, amelybe belenyúlt és a melyben kezét megfogták. így ihatározván meg a vádlott szándékát, a kisérlet íeníorgása komolyan kérdés tárgyát sem képezteti, mert azon a vonaton, a melyen vádlott zsebtolvajlási szándékkal utazott, számos oly zseb volt, mely nem volt üres s igy csak véletlen, híogy vádlott épen üres zsebbe nyúlt. — C: Hk (1897. ápr. 7. 2830.) — Azonos: C. 1895. márcz. 14., 1804.: (a sértett lakóházának padlása nem volt oly hely, ahol lopás tárgyát képezhető dolgokat tartani nem szoktak, ha tehát a vádbeli esetkor kivételesen semmi tárgy sem volt is ott, akkor is téves az a megállapítás, hogy nem a lopás megkisérlett büntette, hanem csak magánlaksértés forog fenn). — Olv. az 1761. sz. esetet is. = Sok ideig állandóan követett gyakorlat volt, hogy ha ott, ahol a tolvaj lopni akar, ellopható tárgy nincs: akkor lopás kísérlete sem létesülhet. Lopásban való részesség. 1724. R. H. vádlott a W. Pállal és M. Józseffel történt előzetes megbeszélés folytán, velők együtt, éjjel, kocsival a káros lakása elé ment, abból a czélból, hogy ott a nevezettek által az ő számára lopni igért szalonnát átvegye és elszállítsa, ami meg is történt. Pécsi T.: R. H. vádlottnak eme cselekménye, miután ő a cselekményből származó haszon biztosítása iránt vádlott-társaival már meg-