Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 333. §. 61!' vette magához. E szerint vádlott cselekményében a lopás leglényegesebb tényeleme, az «idegen ingó dolog» és ennek eltulajdonítása hiányozván: a Btk. 333. §-ában meghatározott lopás tényálladéka ki van zárva. (1892. okt. 20. 3138.) Elvétel másnak birtokából a birtokos beleegyezése nélkül. 1718. C.: Valamely elzárt foglalatban, tartályban levő dologra nézve, ha egyszersmind iaz annak felnyitására szolgáló kulcs vagy eszköz nem adatik át a fuvarosnak, jogilag az fogadandó el, hogy a tulajdonos, illetőleg birtokos az azon dologra való közvetlen physikai hatást magának tartotta fenn, s azt nem adta át a fuvarosnak. Ily esetben a tartály jogellenes megsértésével való hatás az abban létező idegen ingó dologra, illetőleg azon idegen ingó dolognak vagy egyik részének a birtokos beleegyezése nélkül való eltulajdonítása, a tulajdonos physikai behatása alatt fentartott és igy a fuvarosnak sem a birlalatában, sem birtokában nem létezett dolognak eltulajdonítását: ellopását képezi. (1882. ápr. 14. 9755/81.) 1719. C: Midőn a birtokos megakadályozhatta volna az elvételt, de erre még kísérletet sem tett, nem forog fenn a lopás. (1891. okt. 8. 7416. sz.) 1720. Sértett fél vádlottnak a batyut azért adta át, hogy az alatt tartsa, mig ő egy sürgős dolgát elvégzi. Vádlott a sértettnek pillanatnyi eltávozását felhasználva, a batyuval elillant. C: Sértett a batyu feletti uralmát fentartotta s ennélfogva vádlott a nem reá bízott, hanem a sértett közvetett birtokában volt tárgyat tilajdonitott el jog'talanul. Vádlott tehát sikkasztás helyett lopásban mondatik ki bűnösnek. (1893. aug. 30. 698.) — L. a sikkasztásnál közölt hasonló eseteket. 1721. C.: A beleegyezés létezése, s ez által a lopás kizárt volta tekintetében nem tesz különbséget az, hogy a beleegyezés létrehozására befolyással volt vagy azt elhatározó körülmények valódiak vagy valótlanok voltak-e, s illetőleg, hogy a beleegyezés a valóságnak megfelelő hű tények előadása, avagy valótlan tények színlelése és a birlalónak ezekkel való megtévesztése által éretett-e el. (1893. okt. 20. 9112. szám.) A lopás bevégzése és kísérlete. 1722. C: A lopás bevégzésélhez nem szükséges az idegen ingó dolog elvitele, hanem bevégezve van már az által, hogy a tettes azt eltulajdonitási szándékkal magához veszi. (1884. decz. 4. 5748.) = Ehhez képest befejezett lopás állapíttatott meg, midőn a tettenkapás pillanatában: vádlott edényei egy részébe a bort a csapra ütött hordóból már beeresztette (C. 1884. évi 5956.); vádlott a zabot (búzát stb.) a saját zsákjába már behelyezte (C. 1892. decz. 23. 6299., C. 1895. ápr. 19. 4546/1894.: C. 1896. nov. 18. 10,609/1895. stb.): vádlott a sértettől elvettt