Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Ül 2 Btk. 333. §. C: Vádlottakat mint tetteseket lopásban kellett bűnösöknek kimondani, mert ugy R. Gy.-né, valamint Gs. I. tudomással birt a pénz ki által való otthagyásának körülményeiről, minek folytán az a ténykörülmény az irányadó, hogy sértettnek a birlalat megszűnése oaczára birtokában maradt a pénz. (1901. jan. 9. 6185/1900.) = Azonos: C. 1891. nov. 3. 5119. sz.; C. 1891. nov. 17. 5474. sz. (terhelt látta, amikor sértett elvesztette a dolgot); C. 1884. nov. 27. 5675. sz.; C. 1886. máj. 12. 841. sz.; C. 1886. nov. 24. 22,614. sz. 1701. C: Lopás állapíttatott meg, midőn vádlott az utczán kóborló libákat elfogta és megtartotta, mert «a libák az által, hogy az udvarból kiszabadultak, a tulajdonos birtokából ki nem estek; vádlott tehát azokat másnak birtokából vette el». (1901. május 2. 2568. sz.) = Azonos: C. 1890. máj. 15. 7013. sz.; az utczára kiszaladt sertésről: C. 1888. ápr. 12. 12,339. sz. 1702. Vádlott a vasúti vonaton annak egyik III. osztályú kocsi-fülkéjében elhelyezve volt és gróf Z. J. tulajdonát képező, 2000 K. értékű ezüstnemüeket tartalmazó bezárt bőröndöt, melylyel gróf Z. J. cselédei utaztak, a v—i vasúti állomásnál levette, azt hazavitte. Otthon a bőröndöt feltörte, az ezüstnemüt eladta. C.: A cselekmény azért állapítja meg a lopás bűntettét (Btk. 336. §. 3. p.) és nem a Btk. 365. vagy 367. §-ába ütköző jogtalan el* sajátitás vétségét, mert a bőrönd a vasúti kocsiban elhelyezlve lévén, íz mint az utasnak podgyásza, még az esetben is, ha azt az utas magával vinni elfelejtette, a vasút birlalatában maradt tárgynak tekintendő. (1902. nov. 11. 9701.) = Hasonló eset: C. 1902. decz. 1., 10,348. sz. (lopás állapíttatott meg, midőn sértett a vasúti váróteremben tette le öltönyét, mig onnan pár perezre kiment és azt a terhelt onnan elvitte). 1703. C: Nem tekinthető elveszitettnek az a pénz, melyet sértett a saját házában a földre ejtett, amely pénz felett tehláit a sértett physikai uralmát fentartotta. A vádbeli cselekmény tehát: lopás. (1902. ápr. 18. 3575.) ~ Azonos: A sértett udvarán lelt dolog megtartása esetében (C. 1902. okt. 1. 8507.); a sértett szállodájában és annak árnyékszékében talált pénztárczára nézve (0. 1897. szept. 28. 10,323/1896. sz.). = Állandó gyakorlat: Ha a «találó» tudta, vagy tudhatta, hogy kié a dolog; ha látta annak elvesztését; ha nyilvános helyiségben, vagy nyilvános közlekedési eszközön, vagy ha a sértett rendelkezése alatt levő helyen: lakásán, udvarán stb. «talál» valamit; ha elkóborolt szelid házi állatot befog: az ily dolgot «elvesztett»-nek nem tekintheti és ha azt megtartja, nem jogtalan elsajátítás vétségét, hanem lopást követ el. — V. ö a jogtalan elsajátítás eseteit is a Btk. 365. és köv. §§-nál. 1704. Vádlott lebontotta a sértett épületének fedelét s elvitte. Szabadkai tsz.: Az épület teteje, amig az épülethez van erősítve, nem ingó, hanem ingatlan dolog. Ez okból vádlott amiatt, hogy azt szándékosan megrongálta, a Btk. 421. §-a alá eső ingatlan vagyon jogtalan megrongálásának vétségében mondatott ki bűnösnek.