Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

50 Btk. 66. 67. §§. 157. C: Minthogy a vádlott a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettét felmenő ágbeli rokonán, t. i. atyján kísérletté meg; minthogy ily esetben a főbüntetés a Btk. 280. és 66. §-ainak összevetett értelme szerint az enyhítő körülményeknek bármily száma vagy nyomatéka mellett se lehet enyhébb 3 évi fegyháznál: ezeknélfogva a tsz. ítéletében felhozott indokoknak e helyütt is elfogadásával a főbüntetés tekintetében mindkét alsófoku bírósági Ítélet a jelen ítélet szerint megváltoztatandó volt. (1900. ápr. 24. 3256. sz.) 158. C: Tekintve, hogy a Btk. 280. §-a a házastárs ellen elkövetett szándékos emberölés bűntettére életfogytig tartó fegyházbüntetést határoz, ily esetben pedig a kísérlet büntetése a Btk. 66. §-ának 2. bekezdése értelmében határozott ideig tartó fegyház, mely azonban 3 évnél enyhébb nem lehet; tekintve, hogy a törvénynek most idézett határozott és kivételnek helyt íiem engedő rendelkezése feltétlenül kizárja azt, hogy a büntetés bárminő körülmények fenforgása mellett a fentemiitett legkisebb mértéken alul állapittassék meg: ebből önként következik, hogy ily esetben a Btk. 92. §. alkalmazásának egyáltalában nincs helye. (1900. decz. 5. 10.453. sz.) = Azonos: C 1902. decz- 4. 10,446. (a pancsovai esküdtbíróság gyilkosság kísérlete miatt a 92. §• alkalmazásával 1 évi és 6 havi börtönt szabott ki.) Önkéntes elállás: a) általában ; 67. §. 159. C: Tekintve, hogy a kísérlet egyik lényeges feltétele a szándéknak a megkezdett büntetendő cselekmény véghezvitelét, tehát az egész cselekményt átfoglaló, e szerint annak teljes kimerítéséig tartó, vagyis a cselekmény valamennyi ismérveinek megvalósítását czélzó s ezen megvalósítás eszközléséig fennálló elhatározás; tekintve, hogy az esetben, ha az eredetileg a véghezvitelre irányult szándék minden külső kényszer nélkül azelőtt változik meg, mielőtt még az akarat által irányzott fizikai cselekvőség az illető büntetendő cselekmény valamennyi feltételét megvalósította volna: a szándékolt bűntett bevégzésére irányzott szándéknak a cselekvésben vagy cselekményben nyilvánvaló fenlétéről, vagyis annak a bűntett bevégzéséig való tartásáról már annálfogva sem lehet szó, mert a megszűnt akarat nem terjedvén ki a megszűnésekor megvalósítva nem levő fizikai ismérvekre, a cselekménynek hátralevő része tehát s igy maga a büntetendő cselekmény még létrejötte előtt revocálva s e szerint bevégeztetése már a Btk. 75. §-ában kifejezett legelső kellék hiányánál fogva is absolute lehetetlenitve van; ezen a büntetendő kísérlet fogalmában s ennélfogva a $tk. 65. §-ában egyenes kifejezés nélkül is benrejlő szabály a Btk. 67. §. 1. pontjában azon határozott kifejezést nyerte, mely szerint az önkéntes elállás a kísérlet büntethetőségét megszünteti. (1888. ápr. 24. 9450/87. sz.)