Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 67. 51 b) erőszakos nemi közösülésnél; 160. Az elsőbirdság erőszakos nemi közösülés kísérletét állapította meg; a másodbiróság az önkéntes elállásra való tekintettel, e kísérlet büntetlenség-ét mondván ki, a cselekményt szemérem elleni erőszaknak minősítetteC.: Minthogy a vádlott beismerése szerint is az ő szándéka nemi közösülésre irányult, az- pedig, hogy ő ennek elérhetésére erőszakot is fejtett ki, bizonyítva van; minthogy továbbá vádlott szándékának erőszakkal megkezdett kivitelében a sértett segélykiáltásai folytán a tettenéretés veszélye miatt volt akadályozva: ily kényszer hatása alatt a cselekmény folytatásától való elállás önkéntesnek nem tekinthető. (1894. febr. 6. 5370/93. sz.) c) szándékos emberölésnél ; 161. Vádlott, beismeri, hogy szándéka volt nejét megölni, hogy kést fogott és azzal alvó nejének fejét akarta elvágni- Azonban neje felébredt, kezét felkapta és igy a vágás ezt érte- Az asszony életóért könyörgött, s a férj engedve neje kérésének, nem ölte meg. Az alsóbiróságok vádlottat .szándékos emberölés kísérlete miatt elítéltékC.: Minthogy vádlott a megkezdett szándékos emberölés büntette véghezvitelétől önként elállott, ezen kísérletéért a Btk. 67. §-ának 1-ső pontja szerint nem büntethető. (7660/81. sz.) 162. C: Hogy vádlott S. G.-t életétől akarta megfosztani, jogosan következtethető: a használt fegyver veszélyes minőségéből, a lövéseknek oly közelről lett ejtéséből, hogy azok folytán a bőr is megpörköltetett, valamint abból is, hogy a lövések a mellkas ellen irányoztattak, a melyben tartalmazott nemes részek megsértése rendszerint a halált szokta okozni. Mindazáltal vádlott a szándékos emberölés kísérlete miatt még sem volt a Btk. 67. §-a 1. pontjánál fogva büntethető azért, mivel kétségen kivül áll, hogy az ölési bűntett véghezvitelétől önként elállott, s a sérültet, ki súlyosan megsebesítettnek sem látszott és saját beismerése szerint járni is képes volt, házából kilökte. (1882. decz. 20. 5335. sz.) d) magzatelhajtásnál ; 168. C: A T.-i ítéletnek a kenés, mint a magzatelhajtás czéljából vádlottak által alkalmazott cselekmény ismétléséből a bűntett kísérletének bizonyitékakép felhozott indoka annálfogva mellőztetik, mert ez esetben a magzatelhajtás bűntettének kísérlete nem a M. Zs. vádlotton alkalmazott kenés ismétlése által, hanem annak folytán tekintetik vádlottak ellen bizonyítottnak, hogy a magzatelhajtásra alkalmas kenési müveletet nem önként, hanem M. Zs. anyja, illetőleg a községi elöljárók közbelépése következtében hagyták abba. (1887. ápr. 27. 5250. sz.) 164. F. Á. beismeri, miszerint magzatának elhajtása végett N. J.-né tanácsára 30 krajczárért sáfrányt vásárolt, abból egy pár szálat egy kis pohárba beáztatott s azt megitta, rossz ize miatt a sáfrányból többet nem ivottSzatmárnémeti tsz.: F. Á. ellen ezen beismeréséből csak az állapitható meg, miszerint a magzatelhajtást oly módon, mely sikerre 4*