Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 332. §. 607 vallott neje lakásába behatolni). — C. 119/1891. sz. (a v. én panaszló közt megelőzőleg fennállott, de már megszűnt szerelmi viszony, nem szolgálhat jogos indokul arra, h. a v. a panaszló lakásába bemenjen s ennek akaiaia ellenére abban benmaradjon), — C. 1171/1903. sz. (a v. éjjel a sertett akarata ellenére bement annak udvarába és istállójába, hogy a sértett ott alvó fiának megmondja, h. ez K. J.-hoz ne járjon, mert ez már tóbb, mint öt éve az ő szeretője). 1681. C.: Ha valaki abba a helyiségbe, mely kétségtelenül másnak lakását képezi, a tulajdonos távollétében bemegy: neki kell bizonyítani, hogy erre jogos, megengedett indoka volt. (95. jun. 26. 5339.) 1682. B pesti T.: Vádlott sógornőjének, a sértett K. Máriának lakásába ment, s ennek távollétében, de a laktárs szeme láttára, annak tulajdonát képező egy kádat, egy bölcsőt s egy tüllőt, összesen 10 frt értékben elvitt. Cselekményének czélja az volt, hogy a szóban forgó tárgyak zálogul szolgáljanak ama követelésének biztositására, a mely állítólag sértett ellenében 4 frt erejéig fennállott. A vádbeli cselekmény nem minősíthető a Btk. 332. §-ába ütköző magánlak megsértésének, mert ugy sértett, valamint K. M. sem tiltakoztak a lakásba való belépés ellen; de különben sem irányult a czél a házi Jog megsértésére. Minthogy azonban vádlott idegen ingó dolgot másnak birtokából ennek beleegyezése nélkül elvett, s azzal mint sajátjával rendelkezett, tehát azt elidegenítette, terhére a hivatkozott szakaszok álal tiltott cselekmény (333. §-ba ütköző lopás) forog fenn. C: Vádlott felebbezése visszautasittatik. (1886. márcz. 27-én, 8251/1885. sz.) = Fölmentés, mert a bemenetel nem történt s. lakónak akarata ellenére: C. 10,838/1889. sz. (a v. háztulajdonos a házbérhátralék követelése végett bement egyik lakójához s azzal összeszólalkozva, a konyhaajtót kiemelte s elvitte, h. lakóit fizetésre birja; nem czáfoltatott meg az a védekezése, hogy a magánvádlók sem benmaradása, sem az ajtó elvitele ellen nem tiltakoztak), — C. 10,107/1890. sz. (a v. éjjel a kerítésen keresztül bement a panaszos udvarába s onnan a cselédek hálószobájába ment, a magánvádlónál szolgálatban álló szeretőjéhez; fölmentetett, mert az udvar nem «helyiség» s mert nincs adat arra, h. v. tudta volna, h. ia cselédeknek meg volt tiltva, h. éjjel valaki bejárjon hozzájuk s annak ellenére ment volna be a kérdéses szobába), — C. 1532/1896. sz. (a v. behatolt az előbb általa birtokolt házba, melybe az árverési vevő már bevezettetett, de a mely üresen állott; tekintve, h. az üres lakás és kert elfoglalása által a v. az uj vevő iakásjogát már azért sem sérthette, mert a ház lakatlanul állott, magánlaks. meg nem állapitható, a Btk. 421. §-ába ütköző vétség megállapítására pedig nem tétetett magáru indítvány). = Elítélés, mert a bemenetel a lakó akarata ellenére történt: C. (5258/1886. sz. (a panaszosnő, mint gyermekei házának haszonélvezője, jogosítva volt éjjel' látogatásokat eltiltani, a v. pedig eltiltása daczára, a lakásból nem távozott), — C. 6739/1888. sz. (a v. a sértett fél üldözése közben hatolván be aínnak házába, ez a sértett akarata ellenére történtnek tekintendő, annál is inkább, mert ő az ajtót a v. előtt betevén, elégségesen jelezte azt az akaratát, h. v.-at nem akarja bebocsátani). 1685. C: Mintán S. Jakab vádlott S. Mihály lakásába annak tudta ás beleegyezése nélkül és igy akarata ellenére, még pedig a S. Mi-