Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)
(-08 Btk. 382. §. hálynó által távozásakor az ablakon elhelyezett és ott megtalált kulcs segélyével még pedig önbiráskodási, tehát ama nem jogos indokból hatolt be, hogy S. a házaspár által vádlottól állítólag csere utján, vagyis jogosan megszerzett kereket, melyet másrészt vádlott saját jogos tulajdonának állit, onnan elvigye, minthogy annak "visszaadását S. Mihály megtagadta; vádlott cselekménye a Btk. 332. §. összes alkotó elemeit magában foglalván: a Btk. 332. §-ában meghatározott magánlak megsértése vétségében mondatik ki bűnösnek stb. (1895. decz. 28. 10986.) 1684. C: Tekintve, hogy vádlott 1892. ápr. 7-én sem erőszakkal, sem fenyegetéssel vagy hamis kulcsok használása által nem hatolt be T. Zs.-né konyhájába, hanem anélkül, hogy eltiltva lett volna, akadálytalanul lépett be oda: tekintve, hogy tehát vádlottnak ily módon belépése s megjelenése nem állapithatja meg a Btk. 330. §-ában meghatározott magánlak megsértésének bűntettét; tekintve azonban, hogy vádlott, midőn T. Zs.-né őt távozásra felszólitotta, ezen felhívásnak nem tett eleget, hanem a nevezett nő akarata ellen, tovább is, szitkozódva s fenyegetőzve, tehát minden jogos indok nélkül ennek konyhájában megmaradt; vádlott ezáltal a Btk. 332. §-ában meghatározott magánlaksértés vétségét követte el. (93. márcz. 2. 966.) = Benmaradás jogos indok nélkül: C. 6492/1896. sz. (a v. a sértett cselédjénél volt látogatóban, a magánlaksértést tehát csak azáltal követte el, h. a sértett házából ennek kiutasítása után sem távozott el, hanem még dulakodott a sértettel), — C. 3751/1902. sz. (a v. átment szomszédja udvarába, h. őt eperfái azon gályáinak levágására szólítsa fel, melyek a v. telkére áthajlottak s midőn szomszédja ezt megtagadta, sőt vádlottat telkéről kiutasította, ez ezután nem ment ki, hanem előbb a fák ágait levágta s csak azután távozott). 1685. (C. 51. sz. döntv.) Azon esetben, melyben a tettes a Kbtk. 126. §nában meghatározott lopás elkövetése czéljából a magánlaksértés vétségét is elköveti, fölt Ve, hogy mindkét törvénysértés idő és véghezviteli módozat tekintetében elválaszthatatlan összefüggésben áll egymással, a Btk.-ek két külön rendelkezésének, habár az egységes czél által összefoglalt megsértése forogván fönn: a 95. §-ban meghatározott eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. 1686. C: A magánlak megsértése bűntettének s más ingó vagyona megrongálásának vádja és a következményei terhe alól azért kellett vádlottat felmenteni, mert a végtárgyalás adataival igazoltatott, hogy vádlott az anyósa lakába az ajtó lakatának letörésével nem a magánlak megsértése czéljából, hanem lopási czélzattal hatolt be. (92. szept. 9. 2702.) 1687. Egri jbg.: Vádlott panaszosnak lakásába jogtalanul, Isten káromlások között rontván, ott azok akarata ellenére bentmaradt és