Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 330. §. 597 a bérlemény megtekintésére adandó engedélyt, illetőleg fennálló s ugyanezen §. első bekezdésében előirt szabályt előleges figyelmeztetés után sem tartaná be, bérleni kivánó fél jelentkezése esetében a bérbeadó a bérleményt a bérlő költségén kinyittathatja ugyan, de ezt csakis rendőri közeg jelenlétében teheti; s mnithogy vádlott a fenforgó esetben csak sütődéje személyzetének igénybevételével és részben maga részéről használt erőszak alkalmazásával nyittatta ki sértettnek mint albérlőjének belülről zárt szobáját, rendőri közeg jelen nem lévén, mindenesetre a jogtalan behatolás jelenségei mutatkoznak, és vádlott ellen a Btkv. 330. §-ban meghatározott magánlaksértés bűntettének elkövetésére nézve jogos vádlási alap forog fenn. (97. jan. 29. 9493/96.) — Hasonló határozat: C. 2458/1898. sz. (a v. háziúr parancsa folytán erőszakkal benyomott ajtón berontott lakója konyhájába, mert ez tilalma ellenére az emeleten mosott s a lakó holmiját ledobatta az emeletről; minth. erőszakkal hatolt be, holott csupán abból az okból, h. az emeleten való mosást megakadályozza, nem volt jogosítva az önbíráskodás terére lépni: cselekménye a 330. §-ba ütközik). 1658. C.: Azt a lakhelyiséget, amelybe a vádlott behatolt, a sértett fél birta és használta, úgyis mint annak részbeli tulajdonosa. "A vádlott tehát nem volt jogosítva abba a sértett fél beleegyezése nélkül behatolni. Az ía< körülmény, hogy annak a helyiségnek s illetve ingatlannak kétharmadrészben a vádlott volt a tulajdonosa s igy a behatolásra és elfoglalásra magát jogosítottnak vélte, csak mint a büntetés kiszabásánál előtérbe lépő enyhítő körülmény vehető figyelembe. (99. ápr. 20. 7756/98.) 1659. C.: A Btk. 330. §-ába ütköző magánlak megsértése már az erőszakos behatolás által lett elkövetve és az a körülmény, hogy1 >a lakással rendelkező később vádlottnak ott maradását tűrte, vádlottnak büntethetőségét meg nem szünteti. (1900. jun. 19. 6361. sz.) 1660. CL: Vádlott, mint a plébánia javadalmazásának élvezetétől s állásának gyakorlatától felfüggesztett és a lakásból eltávolított plébár nos, mindaddig, mig visszahelyeztetéséről felsőbbsége utján hivatalosan értesítve nem lett és mig a javadalmába tényleg vissza nem helyeztetett, az állással összekötött paplak használatába sem léphet és ezen paplak feletti rendelkezés a hivatalosan behelyezett D. Károlyt illeti mindaddig, mig ezen működését tényleg és felsőbbsége rendeletéből gyakorolja. Ezzel szemben tehát vádlottnak önhatalmú intézkedése, hogy 'bútorait a paplaknak erőszakos felnyitásával, D. Károly beleegyezése nélkül, sőt annak és a hatóság közegeinek tiltakozása daczára, híveivel oda behordatta, ennek a cselekménynek a jogtalanságát kétségtelenné teszi s azt meg nem szüntetheti sem a vádlott részére Rómából érkezett és a visszahelyezésére vonatkozó magánértesítés, sem pedig annak a körülménynek a tudata, hogy a püspöki szentszéknek reá nézve hátrányos határozata legfelsőbb fokon megváltoztattatott. Az! alsóbiróságok 'tehát törvénysértést követtek el, midőn a Btk.-nek a tények alapján megfelelő rendelkezését nem alkalmazták abban a kérdésben, hogy