Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

36 Btk. 65. §. S. J. és S. P.-re rálőni akart, illetve rálőtt, éles tölténynyiel megtöltve, s az élet kioltására alkalmas volt. C: A bpesti T. Ítélete indokainál fogva hhagyatik. (1889. okt. 12. 3878. sz.) 107. C: M. Mátyás vádlott beismeri, hogy S. J. sértett félen az orvosi látlelettel bizonyított lősebet az ő kezében volt fegyver okozta; tekintve, hogy ifj. P. M. tami bizonyítja, hogy látta, miszerint a vádlott t1 fegyverét a sértett félre irányította és a fegyvert arra rásütötte; tekintve, hogy S. A. okleveles főerdész, mint szakértő, egyebek közt azt állítja, hogy azon fegyver, melyet vádlott használt, szalonkaseréttel megtöltve az ember életének kioltására 15 lépésről használva azion esetben alkalmas lehet, ha a sörét a bordák közé hatol; tekintve, hogy a bár szalonka-seréttel töltött fegyver is csak viszonlag, tehát nem minden körülmény közt, alkalmatlan eszköz az ember életének kioltására; azonban a büntetendő kísérletnek kizárása a cselekmény véghezvitelére alkalmatlan eszközökkel való foganatositása miatt egyáltalán nem a relatíve, hanem csupán a teljesen alkalmatlan eszköz, az absolute alkalmatlan eszköz használatára vonatkozik, illetve csakis erre van iszoritva. (1890. szept. 23. 6688. sz.) d) magzatelhajtás kísérleténél. 108. Vádlott magzatelhajtásra irányuló szándékkal gyufaszálat dugott anyaméhébe, de egy óra múlva kivette. Az! orvosi szakértő az eszközt alkalmatlannak jelentette ki, de csak oly esetben, ha az legalább 1—2 napig nem marad az anyaméhben. Az elsőbiróság alkalmatlan kísérlet czimén vádlottat felmentette. A Szegedi T. kísérletet állapított meg. C: A másodbirósági ítélet megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, mert vádlott a cselekmény véghezvitelében nem valamely akaratián kivül álló körülmény által akadályoztatott meg, hanem a szándékolt eredmény, a magzatnak elhajtása, azért maradt el, mivel vádlott a (gyufaszálat méhéből önként kivette s ez által az eredmény bekövetkezését önmaga tette lehetetlenné. (1893. ápr. 7., 1892. évi 10,098. sz.) Tárgy, illetőleg alkalmas tárgy hiánya lopásnál. 109. C: Megváltoztatandó volt mindkét alsóbiróság Ítéletének azon része, melyben F. K. vádlott a, Btk. 330. §-ába ütköző magánlak megsértése bűntettében bűnösnek találtatott, s vádlott ezen bűntett vádja alól felmentendő volt azért, mert vádlottnak azon cselekménye, hogy eszébe jutván az, miszerint szomszédja L. M. egy tehenet eladott, nevezett szomszédja hon nem létében, oly szándékkal, hogy a tehén árát ellopja, annak padlására felment, a szobának káros szerint sárral betapasztott deszkáit felemelte, az így csinált résen lemászott káros szobájába, s otit a pénzt kereste, kutatta, de fel nem találván, eltávozott a nélkül, hogy bármit is elvitt volna; tekintve, hogy a tárgy, t. i. a tehén ára, melynek elvételére vádlott szándéka irányítva volt, valóság-