Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

36 Btk. 65. §. S. J. és S. P.-re rálőni akart, illetve rálőtt, éles tölténynyiel meg­töltve, s az élet kioltására alkalmas volt. C: A bpesti T. Ítélete indokainál fogva hhagyatik. (1889. okt. 12. 3878. sz.) 107. C: M. Mátyás vádlott beismeri, hogy S. J. sértett félen az orvosi látlelettel bizonyított lősebet az ő kezében volt fegyver okozta; tekintve, hogy ifj. P. M. tami bizonyítja, hogy látta, miszerint a vádlott t1 fegyverét a sértett félre irányította és a fegyvert arra rá­sütötte; tekintve, hogy S. A. okleveles főerdész, mint szakértő, egyebek közt azt állítja, hogy azon fegyver, melyet vádlott használt, szalonka­seréttel megtöltve az ember életének kioltására 15 lépésről használva azion esetben alkalmas lehet, ha a sörét a bordák közé hatol; tekintve, hogy a bár szalonka-seréttel töltött fegyver is csak viszonlag, tehát nem minden körülmény közt, alkalmatlan eszköz az ember életének ki­oltására; azonban a büntetendő kísérletnek kizárása a cselekmény vég­hezvitelére alkalmatlan eszközökkel való foganatositása miatt egyáltalán nem a relatíve, hanem csupán a teljesen alkalmatlan eszköz, az abso­lute alkalmatlan eszköz használatára vonatkozik, illetve csakis erre van iszoritva. (1890. szept. 23. 6688. sz.) d) magzatelhajtás kísérleténél. 108. Vádlott magzatelhajtásra irányuló szándékkal gyufaszálat dugott anya­méhébe, de egy óra múlva kivette. Az! orvosi szakértő az eszközt alkalmatlannak jelentette ki, de csak oly esetben, ha az legalább 1—2 napig nem marad az anyaméhben. Az elsőbiróság alkalmatlan kísérlet czimén vádlottat felmentette. A Szegedi T. kísérletet állapított meg. C: A másodbirósági ítélet megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, mert vádlott a cselekmény véghezvitelében nem valamely akaratián kivül álló körülmény által akadályoztatott meg, hanem a szándékolt eredmény, a magzatnak elhajtása, azért maradt el, mivel vádlott a (gyufaszálat méhéből önként kivette s ez által az ered­mény bekövetkezését önmaga tette lehetetlenné. (1893. ápr. 7., 1892. évi 10,098. sz.) Tárgy, illetőleg alkalmas tárgy hiánya lopásnál. 109. C: Megváltoztatandó volt mindkét alsóbiróság Ítéletének azon része, melyben F. K. vádlott a, Btk. 330. §-ába ütköző magánlak megsértése bűntettében bűnösnek találtatott, s vádlott ezen bűntett vádja alól felmentendő volt azért, mert vádlottnak azon cselekménye, hogy eszébe jutván az, miszerint szomszédja L. M. egy tehenet eladott, ne­vezett szomszédja hon nem létében, oly szándékkal, hogy a tehén árát ellopja, annak padlására felment, a szobának káros szerint sárral beta­pasztott deszkáit felemelte, az így csinált résen lemászott káros szo­bájába, s otit a pénzt kereste, kutatta, de fel nem találván, eltávozott a nélkül, hogy bármit is elvitt volna; tekintve, hogy a tárgy, t. i. a tehén ára, melynek elvételére vádlott szándéka irányítva volt, valóság-

Next

/
Thumbnails
Contents