Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 65. §. 35 c) szándékos emberölés kísérleténél; 104. C: A külcselekmény megfelelt a szándéknak, s midőn vádlott pisztolyával a sérelmezettet mellen lőtte, azon tudattal tette azt, hogy a pisztoly életveszélyes töltést rejt magában, s nem vádlotton mult, hogy a megkezdett cselekménynek szándékolt eredménye be nem következett, e szerint a Btk. 65. §. szerinti kisérlet megállapítható. A;mi a szándékolt tett kivitelére nézve a használt eszköz alkalmas voltát illeti, e részben eltekintve attól, miként vádlott azon hitben volt, hogy fegyvere élesre van töltve, minthogy azt maga töltötte meg korábban, maga a fojtásra töltött pisztoly oly eszköznek tekinthető, mely a köztapasztalat szerint esetleg vonhat maga után halálos következményeket; vádlott lövése okozott könnyű testi sértést, hogy annak súlyosabb következményei ez alkalommal nem lettek, az nem zárja ki a lehetőségek alapján való beszámítást. (1885. nov. 8. 7252. sz.) 105. C: Tekintve, hogy a jelen esetben, habár az orvosi vélemények által kizártnak tekintetik, hogy a gyermekek a mákfej-por következtében haltak volna meg, de másrészről teljesen kétségtelen, hogy a vádlottnő a nyolcz gyermek mindegyikének azon szándékkal adta be azon szert, hogy a gyermek ezen szer bevevése s annak hatása következr tében életét veszitse; tekintve tehát, hogy vádlottnőben az ölési szándék mindenik esetben megvolt és hogy ő ezen szándékát külcselekedetben, még pedig a czél elérésére általa alkalmasnak, sőt a későbbi esetekben többszöri eredményes használat után kipróbáltnak tartott véghezviteli cselekedetben felismerésre juttatta, illetőleg szándékát külsőleg is tevékenységbe helyezte; tekintve, hogy ily esetben, ha az akart eredmény be nem következett, vagy a mi ezzel büntető szempontból ugyanaz, ha az óhajtott eredmény, mint más okok okozata következett bel: a véghezvitelt feltétlenül 'kizárva, sőt ellenkezőleg, az ily cselekmény a Btk. 65. §-a értelmében rendszerint megállapítja a kísérletet; tekintve, hogy a büntetendő kisérlet fenforgása, a kiemelt körülmények mellett, csupán az esetben fogadható el kizártnak, ha a czél elérésére használt eszköz absolute alkalmatlan volt annak elérésére, nem pedig akkor is, ha ez csupán relatíve alkalmatlan; tekintve, hogy a fenforgó esetben az egészségre ártalmas, illetőleg életveszélyes szerről lévén szó, a kisérlet léte, vagy nem léte szempontjából az határozandó meg: vajon a száraz mákfej-por csecsemőnek beadva egyáltalán, tehát az esetben sem okozhatja-e annak halálát, esetleg egészsége megromlását, ha az nagyobb mennyiségben adatik be a csecsemőnek? (1889. máj. 10. 10525/88. sz.) 106. B pesti T.: A tsz. Ítéletét megváltoztatja és vádlottat a szándékos emberölés két rendbeli kísérlete helyett a Ktk. 41. §-ába ütköző két rendbeli közcsend elleni kihágásban mondja ki bűnösnek. A szándékos emberölés bűntettének kísérlete csak abban az esetben lenne a vádlott ellen megállapítható, ha az eljárás kétségtelen bizonyítékot szolgáltatott volna arra nézve, hogy az a forgópisztoly, a melyből vádlott 3*