Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

426 Btk. 270—272. §§. mindez bőven pótolja a bünv. eljárás megindításához szükséges meghatalmazást), — C. 10,380/1889. sz. (a sértett félnek jegyzőkönyvbe mondott s 6. vádlottnak megbüntetésére irányult kivánata nyilvánításában a meghatalmazás bennfoglaltatik), — C. 2772/1892. sz. (a bünv. eljárási gyakorlat szerint a sértett közhivatalnok részéről való panaszemelés és a büntetés kérése a meghatalmazást bőven pótolja), — C. 4178/1892. sz. (I. N. községi esküdt, mint sértett fél a rajta elkövetett becsületsértés miatt a vádlott ellen a községi elöljáróság előtt a feljelentést megtette, az elöljáróság e följelentést a bírósághoz beterjesztette s az ügyész ennek alapján a bünv. eljárás megindítását indítványozta: ezáltal a meghatalmazás a sértett fél részéről megadottnak s az ügyész részéről elfogadottnak tekintendő), — C. 9916/1892. sz. (a Btk. 270. §-a esetében megkívánt felhatalmazást a sértett közhi /atalnok feljelentése teljesen pótolja, ha az ügyész ennek folytán vádat emelt). — Ellenkező: C 4923/1891. sz. (a meghatalmazást a sértett közhivatalnok által közvetlenül benyújtott panasz nem pótolja), — C. 5387/1887. = L. a Bp. 91. §nát. 1204. C: A vádlottat terhelő rágalmazás vétsége kizárólag csak a Btk. 258. §-ába ütköző és büntetendőnek volt felismerendő s nem egyszersmind olyannak, a imely a 262. !§-ba is ütközik. Mert figyelemmel a panaszosoknak; a (270. §. 2. pontja alá eső állására (községi biró), az utóbb emiitett rágalmazás miatti eljárásnak a 22. sz. curiai döntvény szerint csakis az ügyész indítványa s egyszersmind a panaszosok, vagy azok felettes hatósága által az ügyészség részére kiállított meghatalmazás alapján van helye; ily meghatalmazás pedig az ügyész részére kiállítva nem lett s az ma már nem ia pótolható. Azonban az ily meghatalmazd hiánya azt, hogy a különben hatósági személy ellen elkövetett, tehát a 262. §-ba ütköző rágalmazás, mint közönséges rágalmazás a 258. §-a alapján meg ne toroltassék, ki nem zárja. (1890. j'un. 25. 5661. sz.) — Azonos: C. 3221/1892. sz. (minthogy a kir. ügyésznek ebben az ügyben a vád emelésére szolgáló meghatalmazása nincs, mert ilyennek létezésére nem hivatkozott, e (meghatalmazás nemlétében a becsületsértés a Btk.nek csak 261. §-a alapján minősítendő). 1205. C: Tekintettel arra, hogy'a bűnvádi eljárás megindításának) indítványozására alapul szolgáló meghatalmazást nemcsak a közvetlenül sértett közhivatalnok, hanem annak felettes hatósága is megadhatja; tekintettel arra, hogy a közhivatalnok felettes hatóságának eme meghatalmazása szükségtelenné teszi a közvetlenül sértett közhivatalnok meghatalmazásának külön megadását; s tekintettel arra, hogy az ügyész eme meghatalmazás folytán lép fel: ennélfogva az ügyész indítványának megtétele tekintetében a Btk. 112. §-áiba'n a sértett fél indítványára nézve előirt három havi határidőhöz kötve nincs. (1891. ápr. 7. 785. sz.) 1206. C: Minthogy a feljelentett cselekményben! a Btk. 258. §-ába ütköző, a 262. §. és a 270. §. 2. pontja szerint minősülő, 'hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének ismérvei látszanak fenforogni; minthogy a hivatalból üldözendő rágalmazásnál a vádinditványnak joghatályos megtételére az az idő szolgált, mely alatt a cselekmény iránt való bűnvádi eljárást az elévülés ki nem zárja; minthogy a kir. ügyész vádinditványát az elévülési időn belül benyújtotta; ezeknélfogva a vád-