Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 270—272. §§. i27 indítvány a törvényes időben kellőleg megtettnek állapittatik meg. (1897. okt. 5. 6563 sz.) ~ AHMBDS: C. 6157/1898. sz. (a hivatalból üldözendő rágalmazás esetében az inditvány előterjesztése és az eljárás folytatására szükséges meghatalmazás megadása nem a Btk. 112. §-ában meghatározott három hónap alatt, hanem! a rendes elévülési határidőn belül bármikor megtehető), — C. 11,3-59/1899. 1207. C: Figyelembe véve, hogy a Btk. 268. §-ában foglalt általános szabály alól a Btk. 270. §-ának külön rendelkezései kivételt állapítanak meg, mely szerint az emiitett szakaszban megjelölt esetekben a bűnvádi eljárás csak hivatalból indítványozható: miután a kir. ügyész vádját elejtette, a kir. ítélő tágiának felmentő Ítélete helybenhagyatik. (1892. okt. 25. 4265. sz.) 1208. C: Habár a Btk. 269—272. §-aiban meghatározott esetekben a vádat az állam hivatalos közege indítványozza és a képviselet ezt illeti; minthogy azonban a szóban forgó valamennyi esetben a vád csak a törvényben megjelölt testület, illetve hatóság felhatalmazása alapján, vagy pedig diplomatiai uton kijelentett kívánatára s a 270. §. 2. pontja esetében is csak a közvetlenül sértett közhivatalnok vagy pedig felettes hatóságának felhatalmazása alapján indítványozható; minthogy ezek szerint a hivatalból való indítványozás nem jelenti azt, hogy a kir. ügyész az illetők akarata ellen is vádat emelhet; minthogy emez elvből, a törvény ellenkező rendelkezésének hiányában, az következik továbbá, hogy a felhatalmazás megadására jogosítottnak akarata ellenére a vád fentartásának nincs helye; minthogy az elbírálás alatt álló esetben a felhatalmazást a kir. ügyész részére a sértett községi jegyző állította ki, de ugyanő később a vádtól való elállást jelentette ki, mely nyilatkozat a felhatalmazás visszavonásának lévén tekintendő, a bűnvádi eljárás megszüntettetik. (1899. febr. 21. 3037. sz.) =™ Azonos. C. 5462/1884. sz. (a kir. ügyész csak mint a becsületében sértett közhivatalnok felhatalmazottja járhatott el s a mint ez utóbbi panaszát visszavonta, a mi egyenlő a meghatalmazás visszavonásával: a kir. ügyész hivatalos teendői megszűntek). = A Bp. életbelépése óta a felhatalmazás visszavonása nem szünteti meg a kir. ügyész vádképviseleti jogát. Bíró ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés 1209. CL: A semmiségi panasznak hely adatik; ennek következtében 271. §. az aradi kir. tsz. mint sajtóügyi bíróságnak végzése megsemmisíttetik s érintett biróság további megfelelő eljárásra utasittatik, mert: panaszos nem bírói kötelességeire vonatkozó állítás miatt emelvén vádat, a kir. igazságügyi miniszternek a Btk. 271. §-ára alapított rendelkezése nem képezi akadályát annak, hogy ő. mint magánvádló panaszát ne érvényesíthesse. (1890. ápr. 24. 3689. sz.) 1210. CL: A vád tárgya oly büntetendő cselekmény, mely miatt a Btk. 270. és 271. §§-ai szerint csak hivatalból való eljárásnak van helye; ez esetben pedig a Btk. 112. §. 2. bekezdésében lrife-