Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 270—272. §§. 425 kétséget nem hagy arra nézve, hogy a törvény ezen intézkedése nem csupán a Btk. 461. §-ának meghatározása szerinti közhivatalnok ellen elkövetett rágalmazásra vonatkozik, mert különben a közhivatalnoki minőség tekintetében a Btk. 461. §-ára utalással élt volna: a F. I. honvédőrangy, mint magánvádló által saját személyében emelt vádinditvány a törvény rendelkezésének meg nem felel. (1887. ápr. 20. 2608. sz.) 1200. C: E kitétel «közös hadsereg» a Btk. 270. szakaszában nem azért használtatott, mintha a Btk. csupán az 1867: XV. t.-cz. és 1868: XL. t.-czikkek értelmében alakított hadsereg ellen elkövetett becsületsértést akarta volna büntetni, hanem azért, mert a Btk. hozatala idején a monarchia közös hadseregének ez volt a törvényes neve, mely ezt a honvédségtől megkülönbözteti és éppen e megkülönböztetés czéljából használtatott az emiitett kitétel a Btk. 270. §-ában. (1889. szept. 5. 8757. sz.) 1201. Bpesti T.: Minthogy egy ezred anyagraktárának parancsnoksága a hadsereg önálló részének nem tekinthető, a tábla a tsz.-nek ítéletét a Btk. 270. §. 3. pontja helyett a 2. pontnak felhívásával egyebekben elfogadott indokainál fogva hh. C: Hh. (1896. máj. 5. 6181/95. sz.) A felhatalmazás alakszerűsége, előterjesztésének határideje, visszavonásának joghatálya. 1202. C: Tekintve, hogy panaszosok a feljelentést maguk tették feljebb való hatóságuknál, s onnét a panasz a bírósághoz áttétetett, a bíróságnál pedig vádlott megbüntetését kérték: ily esetben a Btk. 270. §-a első bekezdése szerint a kir. ügyész hivatalánál fogva és nem külön megbízásnál fogva van hivatva a vádnak képviselésére. (1889. nov. 26. 2829. sz.) = L. a Bp. 2. és 91- §^át. 1203. C: Tekintve, hogy sem ezen Curiának 22. számú döntvénye, sem más tény ama meghatalmazást, mely nélkül a közvádló ügyész a Btk. 270. §-ának 2. pontja esetében' a bűnvádi eljárás megindítását nem indítványozhatja* bizonyos formához nem köti; ennélfogva jelen esetben M. B. szolgabíró, midőn megtudta, hogy K. A. fogyasztási adót bérlő többek jelenlétében L. I. (mészárosnak! a kiadott husfogyasztási engedélyre nézve azt mondotta, hogy «jobb lett volna, ha azon pénzt, mit N.-nek aatál, nekem adtad volna, ugy könnyebben kiegyeztünk volna» — ezen sértő kifejezésért már néhány nap múlva közvetlen hatóságánál, az ungvári járás főszolgabirájánál panaszt emelt és abban K. A. szigorú megbüntetését kérte, a törvény követelésének eleget tett. (1890. szept. 10. 4171. sz.) i — Azonos határozatok: C. 8719/1886. sz. (a községi biró, ki egyszersmind az egyik sértett fél s a körjegyző a községi elöljáróság, mint a sértett egyének közvetlen felettes hivatala nevében már a sértést követő napon feljelentést tettek s a tettesek szigorú megbüntetését követelték, a tárgyaláson pedig mindhárom sértett újból kérte a vádlottak megbüntetését: