Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

416 Btk. 264. §. C: T. J. vádja a Btk. 264. §-ának 3. pontja értelmében ,többé felülvizsgálat tárgyát nem képezhető jogérvényes határozat szerint, valótlannak bizonyult be. Ily tényállás mellett a további kérdés tárgyát csak az képezheti, hogy vájjon nevezett vádlott, mint előbbi panaszló, vádját tudva hamisan tette-e, s igy cselekménye a hamis vád bűntettének, avagy ennek hiányában csak a rágalmazás vétségének alkatelemeit foglalja-e magában. A hamis vád bűntettét illetőleg a Curia is elfogadta az alsóbb fokú bíróságok által kimondott ama megállapítást, hogy vádlottat feljelentése megtételénél, a vád valótlanságának tudata, vagyis a tudva hamisan vádolás nem terheli. Tekintve azonban, hogy a B J.. és P. I. ellen keresztül vitt bün vizsgálatban hozott s fentebb már idézett elsőfokú bírósági jogérvényes megszüntetési határozat tartalma további kérdés, vizsgálat vagy felülvizsgálat tárgyát nem képezheti; tekintve, hogy a Btk. 264. §-ának bevezetése és 3. pontja e tekintetben határozott és feltétlen rendelkezést tartalmaz; tekintve, hogy ez alapon többé kérdés tárgyát nem képezheti az, hogy a tények, melyek miatt vádlott a nevezettekéit a hatóságnál feljelentette s melyek miatt ezek bűnvádi vizsgálat alá vonattak, valótlanoknaK mondattak ki: T. J. a rágalmazás vétségében vétkesnek volt kimondandó. (1891. máj. 27. 435. sz.) 1167. C.: A kir. törvényszék ama mulasztása következtében, melynélfogva sem az alapvizsgálat során hozott eljárást megszüntető végzése ellen beadott felebbezésről, sem pedig a kir. itélő táblának ezen végzést helybenhagyó határozatáról panaszlókat nem értesítette; a panaszlók által e határozat jogerőre emelkedése előtt beadott feljelentés folytán a bűnvádi eljárás megindítása, figyelemmel a Btk. 267. és 276. §-ára, mindaddig függőben hagyandó lett volna, mig a megszüntető határozat jogerőre nem emelkedett. Mivel pedig az állított tényre nézve jogérvényes megszüntető határozat hozatott, a Btk. 264. §. 3. pontja szerint az állítás valódisága ujabb bizonyításának sem lehetett volna többé a végtárgyaláson helye. Mindazonáltal a kir. törvényszéknek ezen eljárása semmiségi okot ezúttal azért nem képez, mert pusztán e miatt egyrészről vádlottakra nézve oly jogsérelem nem forog fenn, mely törvényszerű alapul szolgálhatna a vád alól menekülésükre, másrészről panaszlók pedig, a kik azon jóhiszemű feltevésben adták be idő előtt feljelentésüket, hogy a kir. törvényszéknek az eljárást megszüntető végzése már jogerőre emelkedett, magánvádlói jogosultságukat el nem veszthetik; ugyanazért a kir. tábla bűnösséget megállapító ítélete az abban felhozott és az elsőfokú bíróság ítéléséből helyesbítetten elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1895. decz. 27. 4425. sz.) 1168. L. F. a mértékhitelesítő hivatalnál szóbelileg feljelentette, hogy a V. L. terménykereskedő czégnél egy olyan tizedes mérleg van az üzletben, melylyel a közönség megkárosittatik, mert a mérleg a rendes ingásban szándékosan akadályozva van. Erről a mértékhitelesítő a szolgabírói hivatalt