Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)
Btk. 264. §. 415 ugyanazon iratok felolvasása és tanuk kihallgatása azon czélból s azon korlátok között se engedtessék meg, hogy a vádlott azokból érveket meríthessen az általa elkövetettnek állított sajtóvétség beszámithatóságának, a vétkesség vagy hibásság fokának s a javára szolgálható enyhitőkörülményeknek tisztába hozására, s az esküdtek ez iránybani kellő felvilágosítására. Midőn tehát a sajtóbiróság, vádlott kérelme ellenére az említett bűnügyi iratoknak, melyek a vizsgálati iratok során is állanak, a mondott czélra s irányban kívánt s a sértett fél által sem ellenzett felolvastatását, az ugyanaz által kihallgattatni kért tanuknak hasonló czélra s irányban leendő kihallgatását mellőzte: védőt ekképen védelmének szabad és a törvény által engedett kifejezésében gátolta és korlátozta, s ezáltal okozója lett, hogy a védelem legsarkalatosabb mozzanatai iaz esküdtek előtt kellő világosságba nem hozathattak, miáltal a sajtóügyi eljárás lényeges formái a vádlott hátrányára megsértetvén, semmiségi panaszának e pontban hely volt adható. (1882. január 25. 269.) 1164. C: Azon bűnvádi eljárás, mely G. I. hamis eskü iránti feljelentése folytán id. S. J. ellen folyamatba tétetett, mind a három fokú bíróság által megszüntetve és ezáltal egyszersmind elismerve lett G. vádjának valótlansága; ilyen jogérvényes megszüntető határozatok fennállása esetében a büntetőbíróság a Btk. 264. §. 3. pontjában foglalt határozott intézkedésnél fogva nem is bocsátkozhatik többé azon ténykörülmények taglalásába és azok egynémelyikének vagy mindnyájuknak valódisága vagy valótlansága iránti fejtegetésébe, melyeik a polgári bíróság által megállapított főeskünek képezték tartalmát. (1883. szept. 19. 6980.) 1165. Vádlottak a sértett, szolgálatban lévő csendőrről azt állították, hogy őket hivatalos eljárás alatt megverte. A csendőr ellen a fegyelmi vizsgálat megejtetvén, a csendőr a fegyelmi bíróság által felmentetett. C.: A budapesti kir. ítélőtábla Ítélete indokainál fogva, mindazonáltal ezen indokok oly módosításával, hogy az állítás valódiságának bizonyítása a jelen esetben azért volt megengedhető, mert az állított tény, t. i. K. G. törvényellenes megveretése, büntetendő cselekményt képezne s e tekintetben a Btk. 264. §-ának 3. pontja szerint kívántató jogérvényes felmentő ítélet vagy megszüntetési határozat sem katonai, sem polgári büntetőbíróság által nem hozatott, helybenhagyatik. (1889. szeptember 3. 505. sz.) 1166. 1. J. vádlott a debreczeni ügyészség előtt személyesen megjelenve, B. J. és P. I. ellen azt a feljelentést tette, h. nevezettek őt éjjel, orozva megtámadták leverték, rajta a bemutatott orvosi lelet szerinti testi sértéseket ejtették, több ingóságait és 10 frt 40 kr. pénzét elrabolták. Ezen vád alapján B. J. és P. I. ellen a bünvizsgálat megindittatván és befejeztetvén, miután nevezettek, mint vádlottak ellen, a jogos vádlásra és bizonyítási eljárás továbbfolytatására alapul szolgálható terhelő bizonyítékok fel nem merültek, a bünvizsgálat tszéki végzéssel megszüntettetett.