Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 262. §. 405 (C. 1304/1889. az.), — a csendőr (C. 8375/1889. sz., — C. 10,555/1889. sz., — 63C2/1890. sz., — 1717/1903. sz.), — a fogyasztási adóhivatali ellenőr (C. 7174/1889. sz.), — a postamester (C. 5322/1890. sz.), — a fővárosi vásárfelügyelő (C. 3303/1890. sz.). — a fővárosi vásárbiztos (C. 8485/1890. sz.), — pap (C. 11,657/1897. sz.). — a folyamfelvigyázó (C. 688/1892. sz.), — a telekkönyvvezető (C. 11,607/1893. sz.), — községi tűzoltóparancsnok (C. 12,279/1894. sz.), — az adóvégrehajtó (C. 5291'1895. sz.). — a közforgalomban levő vaspályát kezelő és felügyelő személyzet (C. 7049/1895. sz.), —( a tömeggondnok (C. 8756/1899. sz.), — szerzetes rend tagja (C. 3320/1901. sz.,f, — az állami anyakönvvvezető fC. 842/1903. sz.). 1134. Pécsi T.: Minthogy vádlottnak Cs. századoshoz intézett levelében, melyben, midőn minden közelebbi vonatkozás nélkül azt állítja, hogy M. I. 410 forint fizetése mellett és K. F. hamis uton szabadultak ki a katonai szolgálat alól s azoknak behívását követeli, sem testület, sem küldöttség, sem azok tagja, kiknek e katonai szolgálat alól szabadultak fizettek volna, megnevezve nincsenek, a vádhatóság tehát csak következtetés utján tekinti a sorozóbizottságot vádlott által rágalmazottnak, vádlott cselekménye a Btk. 262. §-ában körülirt büntetendő cselekmény alkatelemeit nem foglalja magában. C: Hh. (1892. szept. 9. 3049. sz.) =~ Ellenkező: C. 5359/1895. sz, (nem kelléke a rágalmazás vétségének az sem, hogy ama személy iránt, kiről a rágalmazó ténv állíttatott, kétsécr se foroghasson fenn, hanem elég, ha az adott körülmények között annak kiléte valószinüsitve van). 1135. C.: Tekintve, hogy a Btk.-ben nem foglatatik oly értelmű korlátozó intézkedés, a melynél fogva a 262. §-ban meghatározott rágalmazás tárgyát a hatósági közeg csak addig fogná képezni, a mig ezen minősége tényleg fennáll, megszűntével pedig fentebb idézett szakasznak alkalmazhatósága is megszűnni fogna; tekintve, hogy ezen felfogás ellen már a Btk. 263. §-ának 1. pontja is szól, a mely szerint rágalmazás és becsületsértés esetében az állított tény, illetőleg kifejezés valódiságának bebizonyitása «kivétel nélkül» meg van engedve, ha a sértett közhivatalnok vagy hatóságnak tagja s az állítás vagy kifejezés hivatásának gyakorlatára vonatkozik: az előrebocsátottaknál fogva az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen minősíttetett a vádbeli cselekmény (volt közgyám rágalmazása) a Btk. 262. §-a szerint. (1888. nov. 23. 827. sz.) A nyilvános rágalmazás és becsületsértés megállapításának feltétele. 1136. C: A nyilvános rágalmazás és becsületsértés feltétele, hogy a 262. §-ban emiitett személyek ellen hivatalos eljárásuk közben vagy hivatali kötelességeikre vonatkozólag követtessék el. (1885. decz. 22. 5154. sz.) = Azonos- C. 7982/1886. sz.. C. 429 1899. sz. (vád'ott adószedő hivatalos minősége megszűnt akkor, mikor hivatali helyiségét elhagyta avégből.