Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

406 Btk. 262. §. hogy a sértett felet bántalmazza s igy a bántalmazás nem hivatala gyakorlatában, hanem azon kívül történt). 1137. C: Nyilvános becsületsértés vétségét csak az ellen lehet elkövetni, kinek közhivatalnoki minőségét vádlott tudta. (1896. 11776.) 1138. C: «Hatóság» vagy «hatósági tag» elleni rágalmazás vagy becsületsértés csak akkor forog fenn, ha a hatósági cselekmény, mely a sértő kifejezésekre okot adott, kellő formákkal hajtatott végre. (1887. márcz. 7. 4697/86. sz.) Nyilvánosság a 262. §. esetében. 1139. A Btk. 262. §-ában minősített rágalmazást vagy becsületsértést zárt helyen is el lehet követni, mert az azok tényálladékához tartozó nyilvánosságot nem a hely nyilvánossága, hanem az állapítja meg, hogy a 'cselekmény sokak jelenlétében követtetett el. (1882. ápr. 6. 2959. sz.) = Hasonló határozatok: Budapesti T. 4835/1882. sz., — C. 5682/1884. Hsz., C. 11,217/1889. sz., — C. 3333/1892. sz., — C. 3582/1892. sz(megállapittatott a nyilvános rágalmazás, midőn a v. rágalmazó állítását nyilvános helyen négy személy előtt tette, bár az állítást csak két lanu bizonyította), — C. 6489/1896. sz. (három tanú jelenléte a nyilvánosságot még nem állapítja meg, de nem állapítja azt meg egymagában az sem, hogy a cselekményt a v. a magánvádló hivatalos helyiségében követte el), — C. 2130/1897. sz. (a v. akkor használta a becsületsértő szavakat a községi biró és a segédjegyző ellen, mikor udvarában a rendőr és községi szolga kíséretében megjelentek, h. a v.-nak adótartozás miatt lefoglalt lovát elárverezés végett a községházára hajtsák, a sértéseket tehát a nyilvánosság fogalmának meg nem felelő számú egyén ellen követte el), — C. 3446/1899. sz. (két vagy három személy nem állapítja meg a nagyobb nyilvánosságot), — G. 9698/1901. sz. (a 262. §-ban föltételezett nyilvánosságnak az még nem felel meg, ha a nyilatkozat négy tanú előtt történt). 1140. C: Tekintettel arra, hogy a magyar kir. csendőrség a törvény által alkotott hatóságot képez, tekintettel továbbá arra, hogy a vádlott a becsületsértési vétséget, mely ellene a vizsgálat adatai szerint bizonyítva van, azon hatóság két tagja ellen az utezán s eszerint nyilvános helyen követte el: a budapesti kir. Ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság bűnösséget megállapító Ítélete hagyatik helyben. (1885. jun. 25. 2760. sz.) — Hasonló határozatok: C. 344/1887. sz. (a v. egy iskolaszéki gyűlésen a községi jegyző ellen sértő kifejezéseket használt, miután azonban az említett iskolaszéki gyűlés meg nem tartatott, sőt az arra megjelent tagok részben már el is távoztak, mikor a v. a sértő nyilatkozatot tette, 'tehát a nyilvános b. s.), — C. 61/1889. sz. (a községháza nyilvános helyiség lévén, az ott elkövetett becsületsértés nyilvánosan elkövetett b. s.-t képez), — C. 3215/1891. sz. (a községi iroda nyilvános hely, de e jelleg önmagában véve állapítja meg a 262. §-ban megkívánt nyilvánosságot, a nyilatkozat pedig csak két egyén előtt történvén/ a 262. §. mellőztetett), — C. 3793/1889. sz. (a 262. §-ban meghatározott nyilvánosságot maga az a körülmény, hogy az utezán történt, meg nem állapítja), — <C. 5359/1895. sz. (v. a terhére rótt nyilatkozatot a jbirósági tárgyaló terem előszobájában levő harmincznál több egyén előtt oly hangosan tette, h. azt mindenki meghallhatta, a mint hogy meg is hallották; e körülmények a törvény által kivánt nyilvánosságot megállapítják), — C. 7890/1897. sz. (a mindenkinek nyitva álló vendéglő