Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

404 Btk. 262. §. alkotmány vagy külön törvény által alkotva lévén, e cziélnak szempontjából és a törvény határai között, kényszerítő rendszabályok kiadására, valamint más intézkedések tételére és végrehajtására nemcsak jogosítva, hanem kötelezve is van; tek., h. a fentebbi meghatározásokból következik, h. a «hatóság tagja» az, aki — eltekintve az egész hatósági jogkörnek egy személyre ruházásától — a hatóságot a törvénynél fogva illető körében határozatok s rendelkezések hozatalánál határozó szavazatával állandóan közreműködni jogosítva van; tek. ellenben, h. «hatósági közegeknek* ezen megjelölés szoros, értelmében azok tekintendők, akik kizárólag a felsőség rendelkezéseinek és meghagyásainak teljesítésére, illetőleg foganatosítására hivatvák: — kimondja a Ouria büntető tanácsainak t. ülése, h.: «a rendőri hatóságoknak hivatalosan eljáró «őrségi» közegei hatósági tagoknak nem tekintetnek;,, s aip ellenük hivatalos eljárás közben elkövetett becsületsértés nem a Btk. 262., hanem annak 261. §-ában körülirt vétséget képezi.» Kelt Budapesten a Curia büntető tanácsainak 1888. máj. 11-én .tartott t. ü.-éből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi jun. 5-4a tartott t. ü.-ben. Hatóság tagjai: a községi biró (C. 4294/1885. sz., — C. 11,584/1901. sz., — ellenkezően C. 5661/1890. sz.) — az állami tanitó (C. 1849/1883. sz., ellenkezően csak hat. közeg: C. 1941/1891. sz.), — a felekezeti isk. tanitó (C. 5939/1887. sz.), — a községi közgyám (C. 827/1888. sz.), — a cs. és kir ezredorvos, mint a sorozó bizottság tagja (0. 3938/1889. sz.), — a kir. jbiróság birói itjagjai (C. 11,217/1889. sz.), — a városi fogyasztásiadó igazgató bizottság tagja (C. 9739/1890. sz., — C. 2801/1901. sz.), — a körjegyző (C. 8756/1890. sz.), — az állami jószágigazgató (C. 7153/1893. sz.), — a rendőrfőkapitány (C. 80222/1896. sz.j, — a nyilvános tanintézetben alkalmazott hitoktató (C. 5417/1901. sz.), — a hitközségi lelkész és a nyilvános tanintézetben alkalmazott hitoktató, mert ebbeli működése közmegbizatáson alapszik s már az alkalmaztatás módja is kivánja, hogy ez magán iellegü megbízásnak legyen vehető (C. 5417/1901. sz.). Nem hatóság tagja, hanem csak hatóság közege: a városi rendőr (Bpesti T. 21,465/1885. sz.), — a pénzügyőr (C. 5121/1886. sz.), — 71155/1889. sz.), — a hegybiró (C. 1165/1887. sz.), — a rendőr és vásárbiztos (C. 3252/1887. sz.), — kir. bírósági végrehajtó (C. 4405/1887. sz., — C. 1021/1888. sz., — C. 3793/1889. sz., — 3755/1891. sz.), — a hegymester (C. 3228/1888. sz.), — a közjegyző, midőn magánfél megbízásából jár el (C. 22/1888. sz.), — a közrendőr (9711/1887. sz.), — a községi rendőr és utbiztos (C. 1630/1888. sz,), — a rendőrségi irnok (2273/1888. sz.), — a vasúti állomási főnök (C. 10,945/1888. sz., — C. 5841/1893. sz.), — az egyháztanács tagja (C. 8915/1888. sz.), — a bírósági kezelő hivatalnok